Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Várnai Dezső: Várpalota várának építkezési korszakai

1Ő6. kép. A várpalotai vár a XIX. sz. elején (Eszmei rekonstrukció) Hatodik periódus 1711-1819 (156. kép). 1711 után a két északi torony csak fa felépítménytoldással és fészerekkel épülhetett újjá a várjelleg megszüntetésével. Átépítik a kápolnaszárnyat is 1750-ig. (Ennek a kőművesmestere lehetett Paul Hatzinger fehérvári mester

3

.) Ekkor épült a földszinti copf lépcsőbejáró ajtó, az északi csonkatorony bejárati ajtókerete, továbbá az emeleti ablaksor, a földszinti és emeleti csehboltozatsorok is a keleties nyugati szárnyban. Az északi falon kívül épül fel a Zichyek nagy versenyistállója az udvar felé középkapuval. A XVIII. század második felében az északi szárny helyén a romos tornyok már nem épültek újjá, a toldalékok is fokozatosan lepusztulnak, az udvar felé klasszicista stílusban földszintes, középrizalitos északi és emeletes, oldalrizalitos nyugati szárny épül be. Klzeknek befejezése valószínűleg annak az „altwien" porcelánkészletnek a gyártási éve után lehetett, melynek töredékei a nyugati szárny emeletén falkutatás közben födémfeltöltési anyagból kerültek elő. A XIX. század második felében újabb építkezés nem volt. A XX. század első felében honvédségi, a második felében pedig állagvédelmi és végül a legújabb átépítési munkákat kezdték meg. Várnai Dezső JEGYZETEK 1 Vö.: Gero László: Magyarországi várépítészet. Művelt 1 Lásd a szerző kéziratban levő Római és népvándorlásNép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó. Bp. 195.">. kori kereskedelmi utak a Duna völgyében c. tanulmányát. 113 — 114. old. 3 Dr. Voit Pál szíves szóbeli közlése.