Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Gergelyffy András: Palota és Castrum Palota

133. kép. Az északi szárny feltárása 134. kép. A nyugati szárny udvari árkád folyosójának egyik falíve Székesfehérvárat és gyakran Veszprémet is megszállva tartó törökök ostromának. Nem tartozik jelen tanulmányunk célkitűzései közé, hogy a végvári csatározások Várpalotához fűződő történetével foglalkozzunk, beleértve olyan nagyjelentőségű fegyvertényeket is, mint Thúry Györgyé 1566-ban. így csak arra szorítkozunk, hogy a vár hadászati jelentőségét biztosító védőművek Iegfontosabbjai közül azokat, amelyekről már szó volt, kiegészítsük azokkal is, amelyek a várnégyszög falain kívül létesültek, s feltárás híján - ma többnyire csak régi ábrázolásokból és egykorú felmérési rajzokból, mindenekelőtt Angellini és Giulio Turco hadmérnökök rajzaiból ismeretesek

41 (140-141. kép). A bécsi Haditanács azért méretteti fel várunkat, mert felismerte jelentőségét a Dunántúl, Győr, Veszprém védelme szempontjából. A várpalotai vár fontosságát mutatja már az 1556 március 2-án kelt összeírás is, amely szerint a várban nem kevés, mintegy százhetvenhat huszár és háromszázötven darabont van évi 22 224 forintnyi zsolddal.

42 A vár hadászati jelentőségének teljében készült említett felmérési rajzokon a ma is fennálló épületeken, a várnégyszögön, a bejárati szárnyon kívül külső védőmüvek kiterjedt rendszere látható. Ezek egy részét Eri Istvánnak 1961-ben és G. Sándor Máriának 1962-ben végzett ásatásai, mindenekelőtt a déli oldalon, igazolták. Minthogy azonban a feltárásokra csak igen korlátozott mértékben kerülhetett sor, s a várat övező területnek csak nagyon kicsiny hányadára terjedtek ki, a régi 135. kép. A déli szárny udvar pilléralapjai árk ái 1 folyosó j ának