Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Gergelyffy András: Palota és Castrum Palota

127. kép. A kápolna szentélyablaka Az 1445. évi országgyűlés IV. cikkelyében szereplő „Castrum Palota", amely a cikkely értelmében Albert király uralkodása óta, tehát 1439 után épült, a feltárások tanúsága szerint felhasználta ugyan a XIV. századi palotaegyüttes épületeinek jelentős részét, de azt szabályos négyszöges alaprajzra épült belsőtornyos várrá építette ki. A négyszöges területet körülfogó vaskos falak belső oldalaihoz épültek hozzá a tornyok és a lakószárnyak. Tornyot — az alaprajzi rendszernek megfelelően négyet találunk, tehát minden sarokban egyet.

38 Ezek közül a délkeleti és a délnyugati, amelyeket 1699 és 1702 között jelentősen megmagasítottak, jelenleg is hangsúlyosak. Ezzel szemben az északkeleti és északnyugati torony ma nem emelkedik a négyszöges várfal fölé. A tornyokat összekötő épületszárnyak a XIV. századi palotaegyüttes épületeinek felhasználásával készültek. Nagyobb bontásokra csak ott került sor, ahol a beépített területet túl nagynak találták ahhoz, hogy belefoglalják az újonnan meghatározott várnégyszögbe. Az északi, keleti és nyugati épületszárnyak által meghatározott északkeleti és északnyugati sarokpontokat véve alapul, ide építették a két északi tornyot, míg a palota déli kiterjedését túlságosan nagynak vélték a szabályos várnégyszög kialakítására, s a délkeleti saroktornyot a palota bejáratát tartalmazó harmadik helyiségre építették rá. A délnyugati torony jól elhelyezhető volt a XIV. századi „lovagtermi szárny" déli folytatásának vonalában. így a XIV. századi palotaegyüttes épületeinek egyes részei kimaradtak az új koncepcióból, s lebontották őket, A feltárás mai állása szerint a legérzékenyebb veszteséget valószínűleg maga a palota szenvedte, melynek déli végződése a vár előtti tér alatt rejtőzik, s feltárásától is csak alapfalak, illetőleg csekély felmenő falmaradványok várhatók. Kívül került az 1439 1445-ös vár kontúrján a kápolnaszentély és „sekrestye" keleti fele is. Ez lett az oka annak, hogy a feltárások mindkettőnek csak nyugati felét hozhatták teljes magasságig napvilágra. Az új várnégyszög kitűzésekor kapta meg az északi szárny vonalában álló XIV. századi torony is halálos ítéletét, mert az a kápolnaszárny vonalába épült új északkeleti torony helyétől keletre állott, A palotaegyüttes felhasználásával ily módon kiépült szabályos belsőtornyos vár egységes homlokzati megjelenését az ekkor épült új létesítmények biztosították. A legnagyobb szerepet az építészeti tömegképzés összefogásában természetesen a négy torony játszotta. A külső oldalon a XIV. századi maradványok nagymérvű felhasználásából eredő esetlegességeket elfedte a vár tömegének kontúrját követő, négyszöges alaprajzra épült várfal, amely csak keleten, a palota és a kápolna128. kép. A kápolna szentélyboltozatának részlete