Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Jelentések - Horler Miklós: A magyar műemlékvédelem bibliográfiája 1945-1965

A MAGYAR MŰEMLÉKVÉDELEM BIBLIOGRÁFIÁJA 1945 1965 ÖSSZEÁLLÍTOTTA: HORLER MIKLÓS Egy-egy tudományszak decenniumai jó alkalmat adnak arra, hogy évtizedek szakirodalmi termését áttekintsük, ami nemcsak a mindennapi munka számára jelent hasznos segítséget, hanem egyszersmint értékes keresztmetszetet nyújt az egész időszak munkájáról, fejlődéséről, s mintegy csírájában hordja annak történetét is. A magyar műemlékvédelmi irodalom első ízben a Bíró Béla szerkesztésében 1955-ben megjelent művészettörténeti bibliográfia-kötetben kapott önálló szakcsoportot, majd ezzel egyidejűleg a felszabadulás utáni tíz év művészettörténeti irodalmának bibliográfiájában, amelyet szintén Bíró Béla és Telepi/ Katalin állított össze a Művészettörténeti Értesítőben. Különálló műemlékvédelmi bibliográfia első alkalommal csak 1960-ban látott napvilágot a Magyar Műemlékvédelem 1949 — 1959 évkönyvben, Szabó Erzsébet munkájaként, s az 1949 óta eltelt első évtized irodalmát foglalta össze. E három retrospektív bibliográfia mellett 1955 óta évenként megjelenik Gönczi Eva és Szabó Erzsébet összeállításában az elmúlt év művészettörténeti irodalma, amelyben ugyancsak külön szakcsoport szerepel ..Műemlékek—műemlékvédelem" címmel. Ez úttörő kezdeményezéseknek köszönhető, hogy a magyar műemlékvédelem irodalmáról ma már bizonyos áttekintéssel rendelkezünk, s az általuk összegyűjtött anyag értékes kiindulásul szolgálhatott a felszabadulás óta eltelt két évtized retrospektív bibliográfiájának összeállításához. Éppen ezért, amikor ez alkalommal kísérletet teszünk a magyar műemlékvédelem önálló, szakosított bibliográfiájának megteremtésére, nem mulaszthatjuk el, hogy az említett és forrásanyagul használt előzmények jelentőségét kellően hangsúlyozzuk. Az itt közreadott bibliográfia alapvető célkitűzése kettős volt: egyrészt elválasztani és körülhatárolni a műemlékvédelem irodalmát a művészettörténet és építészettörténet területétől, és egyszersmint kiegészíteni olyan területekkel is, amelyek a korábbi bibliográfiákban nem tartoztak a „műemlékvédelem" témakörébe, másrészt olyan szakcsoportokba rendszerezni azt, amelyek megteremtik a maga komplexitásában körülhatárolt szakirodalmi anyagban a sokoldalú tájékozódás lehetőségét . E kettős célkitűzéssel egyúttal utaltunk is az előző kezdeményezéseknek azokra a hátrányaira, amelyek — a műemlékvédelem szemszögéből nézve — szükségessé tették nézetünk szerint ezt a kísérletet. Az egyik ilyen hátrány abban állt, hogy a „műemlékek, műemlékvédelem" címszók alatt található irodalom vegyesen tartalmazott olyan műveket, amelyek a műemlékvédelem témakörébe tartoznak, és olyanokat, amelyek nem a műemlékvédelem, hanem az építészettörténet, művészettörténet, muzeológia, régészet stb. szakirodalmába valók. Ezzel szemben nem tartalmazott számos olyan tárgyú művet, amelyek pedig a műemlékvédelem tárgykörébe szervesen beletartoznak (így pl. általános elméleti, jogi, törvényhozási, urbanisztikai, kertészeti, technológiai stb. témák). Ezek egy része a művészettörténeti bibliográfia rendszerének más szakcsoportjaillan megtalálható volt, más részük azonban teljesen hiányzott. A másik hátrány éppen ebből következően az anyagban való tájékozódás nehézsége volt, mivel a műemlékvédelmen belül további szakcsoportokra való felosztás nem volt, továbbá a teljes irodalom egy része más anyaggal keveredett, más része más szakcsojiortokba került, illetve teljesen hiányzott. Mindez természetesen nem von le semmit az említett úttörő munkák értékéből, hiszen azok alapjában művészettörténeti bibliográfiák lévén, nem volt feladatuk, hogy mindeme követelményeket kielégítsék. A műemlékvédelem bármely területének a korszerű tudomány szintjén való műveléséhez azonban ma már elengedhetetlen a magyar műemlékvédelem önálló, szakosított bibliográfiájának létrehozása, amivel mindeddig nem rendelkeztünk. Ez a bibliográfia kiterjed az 1954—1965 között a műemlékvédelem tárgykörében Magyarországon, magyar és idegen nyelven megjelent könyvekre, folyóiratokban és időszakos kiadványokban megjelent cikkekre és hivatalos kiadványokra. A napi sajtóban megjelent cikkeket általában nem tartalmazza, mivel azok nagy mennyisége a terjedelmet rendkívül megnövelte volna, és a tudományos célú szakbibliográfia profilját más irányban módosította volna. Kivételt csak egyes olyan cikkekkel tettünk, amelyek elvi jelentőségűek, kiemelkedő