Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Jelentések - Horler Miklós: A magyar műemlékvédelem bibliográfiája 1945-1965

személyek írták, vagy kiemelkedő eseményekkel kapcsolatosak. Nem tartalmazza a könyvismertetéseket sem, de itt is kivételt tettünk néhány olyan cikkel, amely az ismertetés kapcsán elvi jelentőségű kérdéseket vet fel. A bevezető részben szereplő bibliográfiák szakcsoportjába csak a tárgykört érintő szakbibliográfiákat vettük fel, az általános jellegű bibliográfiákat, mint a Magyar Nemzeti Bibliográfia, vagy a Magyar Folyóiratok Repertóriuma — nem. A műemlékvédelem tárgykörének lehatárolásánál főleg a művészettörténet, építészettörténet és régészet területétől való elhatárolás jelentett problémákat, mivel e területekkel főleg a műemlékekre vonatkozó irodalom terén - helyenként átfedések mutatkoznak. Az átfedések elsősorban a Vl/g. és VII. fejezetekben jelentkeztek. Bár az átfedések a határterületeken általában alig kerülhetők el, mégis arra törekedtünk, hogy e területeken egyrészt a műemlékvédelem érdekében történt, ill. műemlékhelyreállításokkal kapcsolatos régészeti és építészettörténeti kutatások eredményeiről szóló publikációikra szorítkozzunk, másrészt az egyes műemlékekre, illetve műemléki együttesekre vonatkozó ismertetéseket gyűjtsük össze. Általában nem vettük fel a kifejezetten építészettörténeti szempontú monográfiákat, biográfiákat vagy átfogó műveket, illetve részlettanulmányokat. Általában az egész bibliográfia összeállításánál a műemlékvédelem irodalmát tekintettük elsődleges célnak, és a műemlékek irodalmát csak olyan mértékben vettük fel, amennyire az a műemlékvédelemmel szoros összefüggésben van, illetve annak függvénye. Hasonlóképpen a műemlékvédelem szempontjai voltak irányadók a szakcsoportok rendszerezésénél is. Fzek a műemlékvédelem legfontosabb funkciói körül csoportosulnak, mint az elmélet, történet, szervezet, kutatás stb. és ezért nem állítottunk fel pl. a műemlékek kora vagy műfaja szerinti szakcsoportokat. Mivel egyes művek több szakcsoport tárgyát is érintik, ilyen esetekben a mű címleírása abban a szakcsoportban szerepel, amelyikbe az elsősorban besorolható, a többi szakcsoportokban pedig utalás van rá, amit csillaggal jeleztünk. Az utalások csak a mű szerzőjét, címét és megjelenési évszámát tartalmazzák, s a nyíl után annak a szakcsoportnak a számát, ahol e mű adatai szerepelnek. Az egyes szakcsoportokon belül a művek a megjelenés időrendjében szerepelnek, s ezen belül évenként betűrendben. Úgy véljük, hogy ez a rendszer, amely a szakrend mellett még az időrendi áttekintés lehetőségét is nyújtja, kissé a szakterület történeti fejlődésének tükre is lehet, s ezért feltétlenül előnyös. A szerzők szerinti tájékozódást a csatolt névmutató segíti elő. Kivételt csupán a bevezető részben, a folyóiratok felsorolásánál és az életrajzok-nekrológok csoportjában tettünk, ahol értelemszerűen az egyes periodikák, illetve személyek névsora volt a rendszerező. A bibliográfia címleírásainál az MSZ 3497. sz. szabvány szerint egyszerűsített címleírást alkalmaztunk, és bizonyos kevésbé fontos adatokat, mint könyveknél terjedelem és méret elhagytunk. A sorozatok és gyűjteményes munkák csoportjában a sorozatok felsorolását, illetve a kötetek analitikus leírását is közöltük. Az itt szereplő művek címleírásai a maguk szakcsoportjában külön is megtalálhatók. A szakcsoport-beosztás a következő: I. Bevezető rész a) műemlékvédelemmel és műemlékekkel foglalkozó folyóiratok, időszaki kiadványok b) bibliográfiák, repertóriumok c) életrajzok, jellemzések, nekrológok d) gyűjteményes munkák, sorozatok //. A műemlékvédelem és elmélete a) általában b) a műemlékhelyreállítás elvei és módszerei III. A műemlékvédelem története a) általában b) beszámolók, évkönyvek c) kongresszusok, kiállítások IV. A műemlékvédelem szervezete a) általában b) a műemlékvédelem jogi kérdései c) törvények, rendeletek, jogszabályok d) társadalmi szervezetek, kezdeményezések V. A műemlékek felkutatása, leltározása, nyilvántartása a) általában b) műemlékjegyzékek c) topográfiai munkák d) műemlékek felmérése VI. A műemlékek fenntartása, helyreállítása a) általában b) a helyreállítás tudományos előkészítése és dokumentálása c) a műemlékek felhasználása d) a műemlékhelyreállítás műszaki, technológiai kérdései e) műemlékvédelem és városrendezés; műemléki környezetek és együttesek védelme f) a táji környezet és a történelmi kertek védelme g) egyes műemlékek feltárása és helyreállítása VII. A műemlékek ismertetése VIII. A műemlékek pusztulása a) m ű e m lé k rongá lások b) műemlékek lebontása IX. A külföldi műemlékvédelem