Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Tanulmányok - Gerő László: A budai középkori királyi palota gótikus nagytermének helyreállítása

51. kép. A kiszabadított nagyterem falmaradványai, bal kéz felé az István torony falaival deti szintjét ez a mészterazzo, a falpillérek lábazata, valamint az ülőfülkés ablakok fülkepadlói határozták meg (51-52. kép) A nagyterem a belső kis palotaudvar közvetítésével az egykori palota földszintjéhez kapcsolódott. Oldalfalai átlag 7 m magasan maradtak meg. Déli Y

4 részét azonban — mint már korábban is említettük — befalazták a déli kortinafal vonalának folytatásában húzott 4 m vastag, egységes, töretlen vonalú új védőfalba, melyet Buda visszafoglalása után Regal vagy Daun tábornokok városparancsnoksága idején emeltek, amikor még tartottak a török visszavágásától. Az ekkor emelt vastag déli védőfalon kívül eső nagytermi falrészleteket lerombolhatták, vagy azok már eleve romosak lettek az 1686. évi ostrom következtében. Később, a palota századforduló idején végzett bővítésekor e fal elé pálmaházat építettek. A nagytere))) déli homlokzata előtti középkori kert szintjének feltárása kapcsán találták meg az itt állott Mátyás—Beatrix címeres reneszánsz kutat. Az udvar eredeti szintjének visszaállításával ismét látjuk a zárt teret, mely a palota e részét körülvette, és melyet a palotát övező magas várfalak határoltak a város felől. (52. kép). A magas falakon belüli intim hatású tereket ezért neveztük el zárt kerteknek a palotát övező többi terektől megkülönböztetésül is; és52. kép. A nagyterem kiszabadult gótikus ülőfülkés, ülőpados ablaka