Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Tanulmányok - Gerő László: A budai középkori királyi palota gótikus nagytermének helyreállítása

30. kép. A nagyterem kiszabadított két középső pillére, és az alsó teremrészt fedő egykori dongaboltozat vallanak kibontása laknak. Ezért nem volt szükség alátámasztásra. A pince északi határfalát eredetileg a mészkő termésszikla lefaragott oldala alkotta, mely azonban a feltárás idejében rendkívül mállottságot mutatott. A terem restaurálásánál a sziklafal bemutatására gondolni sem lehetett. Ugyancsak elpusztultak a dongaboltozat vállai ott, ahol azokat a terméssziklából alakították ki. Ezért a teremnek csak a bejárat felöli kétharmadában készült az új téglaboltozat a középkori téglabolt váll felhasználásával. E 10,20 m fesztávú félköríves tégla-dongaboltozat 15 cm vastagságú. A terem belső harmadában a dongaboltozatot nem lehetett kiegészíteni, mert az elmállott termésszikla válla nem bírta volna meg az új boltozat terhét. Ezért e szakaszon a dongaboltozat kiegészítése csorbázott kiképzéssel megszakad, és helyette az emeleti padlót hordó monolit vasbeton lemez síkja látható. A pince hosszanti középvonalában két négyszögű kváderkövekből falazott pillér áll, mely a téglákból falazott félköríves dongaboltozatot átfúrja (50. kép). E pilléreket a pince boltozata nem terhelte. A dongaboltozat egyébként régen beszakadt, és csak megmaradt vállai tanúskodtak mellette. A boltozat ívelésének vonala azonban az északi sziklafalon és a két középső pilléren is látható volt. A téglaboltozat és a fölötte levő emeleti padló közötti teret feltöltötték. A nagyterem déli végéhez nyugat felől még egy kisebb, 7,60 X 5,50 m alapterületű helyiség csatlakozott. Ennek romjait konzerváltuk, padlója téglaburkolást kapott. A pince dongaboltozata a terem kőből rakott határfalának belső síkja elé falazottan jelentkezett. Ebből kézenfekvő volt a magyarázat, hogy a boltozat a terem határfalainál később épült. Előtte tehát az emeleti terem padlóját más szerkezet hordhatta. Minthogy ilyen falazott szerkezet nyoma nem került elő, ez a szerkezet fából készülhetett. A tekintélyes fesztávú, nagy térhatású pince fölött az emeletet keresztboltozatok fedték, melyeknek kőbordás ívei a terem két középső pillérén és a határfalakban elhelyezett vállakon nyugodtak. Az így kialakult hatmezős keresztboltozatos rendszer az emeleti teremnek monumentális hatást nyújthatott. A terem padlóját részben a termésszikla levéséséből alakították. Az itt megmaradt eredeti felület azt mutatta, hogy a terem padlója téglatörmeléktől enyhén rózsaszínre festett terazzo volt. A csarnok ere-