Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)
Jelentések - Szarka Imre: Az Országos Műemléki Felügyelőség kivitelezései munkája (1963-1966)
adottak, és joggal reméljük, hogy a jövőben ezek mind teljesebbek lesznek. Hiszen bizo lyítottuk, hogy képesek vagyunk felelősséggel gazdálkodni a ránk bízott értékekkel. Fontos az, hogy a továbbiakban az egyes, konkrét munkáinkhoz szükséges előfeltételek — a befejezett és feldolgozott kutatás, a műszakilag megalapozott és kellő részletességgel kidolgozott kiviteli tervek, az üzemeltetés rendezettsége — a jelenleginél fokozottabb mértékben biztosítottak legyenek. Elmélyült a tárgyidőszakban építésvezetőségeink műszaki-technológiai és szervezési munkája, emelkedett ezért a megvalósult munkák minőségi színvonala, ós megfelelő gazdasági munkára utalnak a számszerű eredmények. Munkánk műszaki-technikai színvonalával kapcsolatban a következőket kell megemlítenünk. Ez irányú munkánk fejlődése — megítélésünk szerint - elsősorban a kivitelezéssel szemben támasztott igényektől függ. Fokozott igényként merült fel a tárgyi időszakban a tervezőink részéről a különböző méretű és minőségű falazó és burkoló téglák — szabványtól eltérő - biztosítása. Sikerült megoldanunk. 25x12x4 cm méretű, I. osztályú téglából boltoztuk a Budavári palota gótikus kápolnájának boltszakaszait, ezzel egészítettük ki a balatonfüredi romemlék maradványait. Gyártás alatt van ugyancsak 4 cm vastag különböző lapméretű burkolótégla is, és tárgyalásaink eredményeképen biztosított az igény szerinti szín, kopásállóság és ép élűség. Központi műhelyünk — miután arra lehetőséget kajxrtt — a hornyolt, fűrészelt fazsindely gyártását is megoldotta. Ma már természetszerűen alkalmazzák tervezőink ott, ahol ezt a műemlék adottsága megköveteli. A faltestek repedéseinek cementinjektálását is megoldjuk, mint ahogyan ilyen irányú célgépekkel felszerelt vállalattal együttműködve megerősítettük legutóbb a soproni Űj u. 7. sz. épület pillértestét, 8 légkör nyomással préselve a repedésekbe a cementtejet. Kétségtelen, hogy ennél kisebb nyomás alatt működő és kisebb kapacitású, könnyen mozgatható és kezelhető gépegységre szükségünk van. Ezt — azon leszünk, hogy rövid időn belül - - biztosítani is fogjuk. Elektromos működtetésű, kézi horonymaró és falvéső, kőfaragó szerszámok is kellenek. Gondolnunk kell ezek mielőbbi beszerzésére. Sajnos, hogy hazai gépiparunk elég tartózkodó az ilyen irányú igények kielégítésében. Fellendült az elmúlt években építésvezetőségeinknél a kutató, kísérletező kedv, az újításra törekvés is. Ennek tudható be, hogy sikeres eredményekre vezetett a falkoronák állagvédelme, a kifogástalan minőségű kőzuzalék-adalék anyagú betonfelületek, helyesebben kőbeton felületek alkalmazása. Igen kitűnő eredményekkel kecsegtet soproni építésvezetőségünkön a különböző technikával felhordott és megdolgozott homlokzati nyersvakolatok — színezett és természetes adalékanyagú vakolatok - alkalmazása. (Fegyvertár u. 2; Templom u. 5; Űj u. 7.) Egyik legsúlyosabb — megoldatlan problémánk a falszigetelés témaköre. Kivitelezésünk tárgyai, szinte kivétel nélkül, mindennemű szigetelés nélkül épültek (környezetük agyagszigtelésével is csak elvétve találkozunk, azonban az sem tökéletes), márpedig állagukban mi sem rongálta jobban, mint a nedvesség. Az eddig ismeretes megoldások (szakaszos alászigetelés, elektroozmózison alapuló kivitel, légcsatornák alkalmazása) részben igen költségesek és munkaigényesek, részben csak félsikerrel járó voltuk miatt nem tekinthetők korszerű műszaki eljárásnak. Nem egyszer számos, igen nehezen leküzdhető akadályok merülnek fel már a megvalósítás gondolatának felvetésekor. Új faltestek esetében folytatunk kísérletet (szombathelyi éjrítésvezetőségünk) a gazdaságosabb, korszerűbb, műanyagfóliával történő szigetelésre, utólagos megvalósításra. Korszerű technikával történő kivitelre megoldást még nem tudtunk találni. A tárgyalt időszakban munkakörülményeink jelentősen javultak, dolgozóink szociális ellátottsága, elsősorban központosított szakipari részlegeink vonatkozásában. Az 1964-ben a külön biztosított beruházási hitelből megvalósított - új telepre költöztek szakipari részlegeink. Ezzel megnyílt a lehetőség az asztalos, a lakatos és a bádogos munkáknál a fokozottabb gépesítés megvalósítására, nagyobb és bonyolultabb feladatok elvégzésére, az e területen igen szükséges létszámfejlesztésre mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban. Bár lehetőségeink gépesítés terén — munkáink jellegéből adódóan korlátozottak, arra törekedtünk, hogy építésvezetőségeink a mi gyakorlatunkban is jól alkalmazható anyagmozgató gépekkel (szállítószalagok, felvonók, kötélpálya valamint az építőiparban használatos kisgépekkel, beton- és habarcskeverők, vibrátorok, kézi villanyfúrók) felszereltek legyenek. Ezt sikerült is megvalósítanunk, a központi műhely vonatkozásában pedig elmondhatjuk, hogy valóban korszerűen gépesített. Mmikaszervezésünkben, a munkák fokozott előkészítésében igyekeztünk minden feltételt biztosítani építésvezetőségeink részére ahhoz, hogy elmélyült, alapos munkával, tudományos és műszaki igényességgel valósítsák meg a rájuk háruló kivitelezési munkákat. Közös tervezői-kivitelezői munkabeindítások és a munkafolyamatok közbeni ellenőrzések révén elértük, hogy a kitűzött célok általában minőségi hiányok és műemléki értékek megsértése nélkül valósultak meg. A munkavédelem vonalán bevezetett fokozottabb ellenőrzési munkánk eredményeként (minden baleset előfordulása esetén alapos kivizsgálásra köteleztük az építésvezetőket és a főépítésvezetők szervezési, műszaki irányítási munkájuk mellett rendszeres szemléket tartottak a megelőző intézkedések betartása érdekében) csökkent a balesetek száma. Míg az 1000 főre eső bal-