Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Jelentések - Entz Géza: Az Országos Műemléki Felügyelőség falkép-helyreállításai és faszobrászati munkái (1963-1966)

Az egregyi r.k. templom helyreállításával pár­huzamosan sor került a belső és külső dekoratív festések feltárására és konzerválására. A román­kori templom belsejében öt középkori felszentelési keresztet találtunk, kívül pedig a szentélyen és a hajó északi és déli falán XVIII. század elejéről való ornamentális kváderfestés bukkant ki. Erre később, de még a XVIII. században ugyancsak kváderdíszes vakolást vittek fel. A tornyon és részben a hajón is középkori festésnyomok mutat­koztak. Az 1731-ből való korábbi kváderfestést a szentélyen és a hajó északi oldalán nagyrészt vissza­állítottuk, a többi maradványt konzerváltuk. Ez a festészeti helyreállítás nagymértékben emeli a mű­emlékanyagunkban különben is jelentős helyet el­foglaló románkori épület művészi megjelenését. A sümegi r.k. templomban a helyi műemléki al­bizottság vezetői, Zöldy Pál és Lenner József újabb Maulbertsch freskóra bukkantak. A karzat alatti északi fülkében Ábrahám áldozatát ábrázoló falkép került elő, amely ugyanúgy a híres mester­től származik, mint a templom többi festményei. A kisméretű, de művészileg igen értékes kompozíció tisztázása és rögzítése az 1965 évi falképhelyre­állítási munkáink egyik kiemelkedő eredménye. Falképrestaurátor csoportunk Szalkszentmár­tonban a Petőfi-ház XIX. századi díszítő festését konzerválta és elkezdte a csengersimai ref. temp­lom 1761-ben készült mennyezetfestésének helyre­állítását is. A Képzőművészeti Alapon keresztül adtuk ki a fertőrákosi kastély XVIII. századi falképeinek helyreállítását. A munkát az Illés János által veze­tett brigád végezte el a díszteremben, a mellette levő stukkós teremben, valamint a kastély keleti szárnyának emeleti helyiségeiben. A kápolna fal­festményeinek helyreállítására már nem került sor, mivel a Járási Tanács erre ígérete ellenérc nem biztosított fedezetet. Falképrestaurátor csoportunk 1966-ban főként Sopronban dolgozott. Elkészült a Kolostor u. 7. sz. ház I. emeleti szobájának középkori kváder­festése, valamint a Templom u. 5. sz. ház dekora­tív belső festése. A fertőrákosi vízimalom XVIII. századi festett napóráját és a homlokzaton el­helyezkedő Madonna-festményt is rendbehoztuk. Nagybörzsönyben a Bányász-templom gótikus szentélyének egykorú díszítőfestését tártuk fel, és konzerváltuk. A muraszemenyei és pólai r.k. templomok XVIII. századi vakolatdíszítését rög­zítettük, és kiegészítettük. Az előző évhez képest jelentősen emelkedett a Képzőművészeti Alapon keresztül kiadott restau­rálások száma. Elkészült Lente István által veze­tett brigád gondos munkájaként a csempeszko­pácsi r.k. templom belsejének helyreállítása. Az alapbenyomást az 1650-ből származó alakos és ornamentális festés adja meg, de megtartottuk a későbbi, népies jellegű virágdíszítéseket is. A szen­télyben a lehetőséghez képest feltártuk az 1300 körüli, valószínűleg apostolokat ábrázoló festmény töredékét, a diadalíven és a hajóban pedig a késő­gótikus festés maradványait. A sok periódus együt­tes bemutatása mégsem hat zavaróan, és jól érez­teti a templom festésének történeti korszakait. A sümegi r.k. templomban sor került a néhány évvel ezelőtt átázott boltozati falképek helyreállí­tására. Ez évben a karzathoz legközelebb eső bolt­szakaszt fejezte be Przudzik József brigádja. Bár a szóban forgó évek során a falfestészeti hely­reállítás a súlyos nehézségek ellenére sem szakadt meg, még a legsürgetőbb igényeket sem tudta távol­ról sem kielégíteni. Ezért szükségesnek látszott a, falképek állapotának vázlatos felmérése és egy olyan átfogó javaslat elkészítése, amely az eddig háttérbe szorított értékes műemléki anyag meg­mentését hathatósan irányozza elő. Az Országos Műemléki Bizottság 1966 évi decemberi ülésén fog­lalkozott a fenti kérdéssel és ezzel kapcsolatban a szobrászati restaurálásokkal is. A Bizottság hatá­rozata alapján a Felügyelőségnek az érintett szer­vek bevonásával olyan javaslatot kell elkészítenie, amely a legsürgősebb teendők mellett a festészeti és szobrászati műalkotások restaurálásának táv­lati céljait is megjelöli. 1965 őszén megalakult a 2 főből álló farest aura­tor csoport. Ehhez 1966-ban még egy restaurátort sikerült felvennünk. A csoportot Fésűs Károly vezette. Az első hónapok folyamán a Múzeológiaj Technológiai Csoport helyiségében dolgoztak. 1966-tól kezdve a Felügyelőség műhelyének műter­mét kaptuk meg. Az év folyamán megindultak a legszükségesebb beszerzések. Ugyanakkor az Orszá­gos Műemlék Bizottság említett ülése tájékoztatá­sa érdekében, megkezdtük az ország főként barokk fatárgy-állományának felmérését is. A helyszíni szemléket a legfontosabb területen indítottuk meg. Bár a meglevő állománynak csak elenyészően kis részét lehetett áttekinteni, mégis már ebből is vilá­gosan kitűnt főként a barokk fatárgyak súlyos helyzete. Ezért a falképrestaurálással kapcsolat­ban említett javaslatnak a műtárgyak e csoport­jára is ki kell térnie. A faszobrász csoport folytatta a falkéjn-estauráto­rok által 1965-ben megkezdett csengersimai meny­nyezetdeszkák festésének kiegészítését. Helyre­állította a felsőörsi r.k. templom barokk orgona­szekrényét, és megkezdte az ottani barokk szószék és oltár javítását is. A nagyon rossz állapotban levő 1745-ből való csengeri mennyezetet leszerelte, és restaurálásra a műhelybe szállította. Közremű­ködött a muraszemenyei r.k. templom barokk ol­tárainak szerkezeti megerősítésében. A saját faszobrász-restaurátor csoport foglal­koztatása mellett módot találtunk a Képzőművé­szet i Kivitelező Vállalattal való együttműködésre is. A Vállalat 1965—66-ban elkészítette a berhidai r.k. templom barokk oltárának helyreállítását, és hozzáfogott a sárospataki r.k. templom ugyan­csak barokk oltárainak munkájához. Ezek közül egy mellékoltár 1966-ban el is készült. Entz Géza

Next

/
Thumbnails
Contents