Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)
Jelentések - Entz Géza: Az Országos Műemléki Felügyelőség falkép-helyreállításai és faszobrászati munkái (1963-1966)
Az egregyi r.k. templom helyreállításával párhuzamosan sor került a belső és külső dekoratív festések feltárására és konzerválására. A románkori templom belsejében öt középkori felszentelési keresztet találtunk, kívül pedig a szentélyen és a hajó északi és déli falán XVIII. század elejéről való ornamentális kváderfestés bukkant ki. Erre később, de még a XVIII. században ugyancsak kváderdíszes vakolást vittek fel. A tornyon és részben a hajón is középkori festésnyomok mutatkoztak. Az 1731-ből való korábbi kváderfestést a szentélyen és a hajó északi oldalán nagyrészt visszaállítottuk, a többi maradványt konzerváltuk. Ez a festészeti helyreállítás nagymértékben emeli a műemlékanyagunkban különben is jelentős helyet elfoglaló románkori épület művészi megjelenését. A sümegi r.k. templomban a helyi műemléki albizottság vezetői, Zöldy Pál és Lenner József újabb Maulbertsch freskóra bukkantak. A karzat alatti északi fülkében Ábrahám áldozatát ábrázoló falkép került elő, amely ugyanúgy a híres mestertől származik, mint a templom többi festményei. A kisméretű, de művészileg igen értékes kompozíció tisztázása és rögzítése az 1965 évi falképhelyreállítási munkáink egyik kiemelkedő eredménye. Falképrestaurátor csoportunk Szalkszentmártonban a Petőfi-ház XIX. századi díszítő festését konzerválta és elkezdte a csengersimai ref. templom 1761-ben készült mennyezetfestésének helyreállítását is. A Képzőművészeti Alapon keresztül adtuk ki a fertőrákosi kastély XVIII. századi falképeinek helyreállítását. A munkát az Illés János által vezetett brigád végezte el a díszteremben, a mellette levő stukkós teremben, valamint a kastély keleti szárnyának emeleti helyiségeiben. A kápolna falfestményeinek helyreállítására már nem került sor, mivel a Járási Tanács erre ígérete ellenérc nem biztosított fedezetet. Falképrestaurátor csoportunk 1966-ban főként Sopronban dolgozott. Elkészült a Kolostor u. 7. sz. ház I. emeleti szobájának középkori kváderfestése, valamint a Templom u. 5. sz. ház dekoratív belső festése. A fertőrákosi vízimalom XVIII. századi festett napóráját és a homlokzaton elhelyezkedő Madonna-festményt is rendbehoztuk. Nagybörzsönyben a Bányász-templom gótikus szentélyének egykorú díszítőfestését tártuk fel, és konzerváltuk. A muraszemenyei és pólai r.k. templomok XVIII. századi vakolatdíszítését rögzítettük, és kiegészítettük. Az előző évhez képest jelentősen emelkedett a Képzőművészeti Alapon keresztül kiadott restaurálások száma. Elkészült Lente István által vezetett brigád gondos munkájaként a csempeszkopácsi r.k. templom belsejének helyreállítása. Az alapbenyomást az 1650-ből származó alakos és ornamentális festés adja meg, de megtartottuk a későbbi, népies jellegű virágdíszítéseket is. A szentélyben a lehetőséghez képest feltártuk az 1300 körüli, valószínűleg apostolokat ábrázoló festmény töredékét, a diadalíven és a hajóban pedig a későgótikus festés maradványait. A sok periódus együttes bemutatása mégsem hat zavaróan, és jól érezteti a templom festésének történeti korszakait. A sümegi r.k. templomban sor került a néhány évvel ezelőtt átázott boltozati falképek helyreállítására. Ez évben a karzathoz legközelebb eső boltszakaszt fejezte be Przudzik József brigádja. Bár a szóban forgó évek során a falfestészeti helyreállítás a súlyos nehézségek ellenére sem szakadt meg, még a legsürgetőbb igényeket sem tudta távolról sem kielégíteni. Ezért szükségesnek látszott a, falképek állapotának vázlatos felmérése és egy olyan átfogó javaslat elkészítése, amely az eddig háttérbe szorított értékes műemléki anyag megmentését hathatósan irányozza elő. Az Országos Műemléki Bizottság 1966 évi decemberi ülésén foglalkozott a fenti kérdéssel és ezzel kapcsolatban a szobrászati restaurálásokkal is. A Bizottság határozata alapján a Felügyelőségnek az érintett szervek bevonásával olyan javaslatot kell elkészítenie, amely a legsürgősebb teendők mellett a festészeti és szobrászati műalkotások restaurálásának távlati céljait is megjelöli. 1965 őszén megalakult a 2 főből álló farest aurator csoport. Ehhez 1966-ban még egy restaurátort sikerült felvennünk. A csoportot Fésűs Károly vezette. Az első hónapok folyamán a Múzeológiaj Technológiai Csoport helyiségében dolgoztak. 1966-tól kezdve a Felügyelőség műhelyének műtermét kaptuk meg. Az év folyamán megindultak a legszükségesebb beszerzések. Ugyanakkor az Országos Műemlék Bizottság említett ülése tájékoztatása érdekében, megkezdtük az ország főként barokk fatárgy-állományának felmérését is. A helyszíni szemléket a legfontosabb területen indítottuk meg. Bár a meglevő állománynak csak elenyészően kis részét lehetett áttekinteni, mégis már ebből is világosan kitűnt főként a barokk fatárgyak súlyos helyzete. Ezért a falképrestaurálással kapcsolatban említett javaslatnak a műtárgyak e csoportjára is ki kell térnie. A faszobrász csoport folytatta a falkéjn-estaurátorok által 1965-ben megkezdett csengersimai menynyezetdeszkák festésének kiegészítését. Helyreállította a felsőörsi r.k. templom barokk orgonaszekrényét, és megkezdte az ottani barokk szószék és oltár javítását is. A nagyon rossz állapotban levő 1745-ből való csengeri mennyezetet leszerelte, és restaurálásra a műhelybe szállította. Közreműködött a muraszemenyei r.k. templom barokk oltárainak szerkezeti megerősítésében. A saját faszobrász-restaurátor csoport foglalkoztatása mellett módot találtunk a Képzőművészet i Kivitelező Vállalattal való együttműködésre is. A Vállalat 1965—66-ban elkészítette a berhidai r.k. templom barokk oltárának helyreállítását, és hozzáfogott a sárospataki r.k. templom ugyancsak barokk oltárainak munkájához. Ezek közül egy mellékoltár 1966-ban el is készült. Entz Géza