Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Jelentések - Pamer Nóra: Az Országos Műemléki Felügyelőség régészeti kutatásai (1963-1966)

AZ ORSZÁGOS MŰEMLÉKI FELÜGYELŐSÉG RÉGÉSZETI KUTATÁSAI (1963-66) Az utóbbi években az OMF keretén belül végzett régészeti munkák száma jelentősen emelkedett. A gyarapodó feladatok kielégítésére hivatalunk 1963-tól 3 fővel bővítette a Tudományos Osztályán belül működő régészeti csoportot, mely jelenleg 6 régészből és két szerkesztő rajzolóból áll. 1963, 1964, 1965 ós 1966 években összesen 42 objektumot tártunk fel rendeltetésük szerint, a következő elosztásban: 15 vár, 15 működő templom, 5 templomrom, 4 kolostorrom és 3 egyéb műemlék. A feladatok elvégzésében 16 külső régész vett részt 12 objektum feltárásával. Az OMF keretébe tartozó 6 régész 30 műemléket kutatott, illetve tárt fel. Balatonfüred, temetőkápolna romja (Veszprém tn). A község temetőjében álló gótikus templomrom mai alakját a román templom XV. századi átalakításával, illetve bővítésével nyerte. A templom alatt egy római villa alapfalai s ez alatt egy bronzkori kultúrréteg húzódik. A feltárás csak a középkori templomra szorítkozott. (Valter Ilona OMF 1964, 1965.) Balatonfűzfő, mámai templomrom (Veszprém m). A román kori templomban a régészeti kutatás megállapította a középkori padlószintet, és feltárt egy későbbi sekrestyét. A templom területén előkerült római kerámiatöredékek egy előző római településre utalnak. (Czeglédy Ilona OMF 1964.) Becsehely—Póla r. k. templom (Zala m.). Ásatás tisztázta a ma is működő templom építési korszakait. Stílusjegyei alapján 1261—70 körül épült és a XVII. sz. elején a török elvonulása után bővítik Ny-i irányban. Második bővítése a XVII. sz.-ban történt ugyancsak Ny felé. Ekkor építik a tornyát is. (Valter Ilona OMF 1966.) Bélapátfalva, ciszterci kolostorrom (Heves m.). Az ásatás feltárta a templom D-i oldalához csatlakozó, de felszínen már nem látható kolostor alapfalait, és tisztázta kiterjedését. Az egész kolostor területen a nívót a középkori szintig süllyesztették, mely által tisztázódott a kerengő, a kápolnaterem és a káptalanterem melletti kis fogadószoba alaprajza. A kolostorudvaron feltárták a kutat, és néhány hozzá tartozó kő is felszínre került. (Valter Ilona OMF, 1964, 1965.) Berhida, r. k. templom (Veszprém m.). A XII. sz.-ból eredő, de még ma is működő templomban a régészeti kutatás több középkori járószintet és mellékoltárok alapjait tárta fel. A templom XVI. sz.-i erődfala és egy azon belül levő kút is napvilágra került. (Czeglédy Ilona OMF, 1963.) Boldogkővár (Borsod—Abaúj- Zemplén m.). Az ásatás tisztázta a vár alaprajzát, amennyiben feltárta a külső kaputornyot, a csonkatornyot, az alsóvárat és az alsóvárhoz tartozó D-i lakóépületeket, majd a belső várat, amely palotából és öregtoronyból állt. Az öregtorony környékén előkerült Árpád-kori kerámia a torony román eredetére utal, míg maga a vár kiépítése későbbi. (Végh Katalin 1963, 1964.) Celldömölk, középkori beneósapátság romja (Vas m.). 1963, 64, 65-ben végzett régészeti munka az 1960-ban megkezdett tájékozó jellegű ásatás folytatása, melyet nagyméretű tereprendezés előzött meg. A feltárás főleg a templom építéstörténetét és az eredeti nívókat tisztázta. A XII. sz.-i templomot a XII. sz.-ban átalakítják, azaz félkörös szentélyből egy poligonális szentélyt alakítanak ki, és tornyot építenek a templomhoz. (Kozák Károly OMF 1963, 1964, 1965.) Csenger, ref. templom (Szabolcs m.). A templom helyreállítása előtt a régészeti kutatás megállapította a hiteles középkori szinteket. A templom É-i és D-i oldalán lebontott szélvédő csarnokok falaiból reneszánsz kövek kerültek elő, melyek egykor a szomszéd dombon állott Melith-palota bontásából származnak. (Czeglédy Ilona 1966.) Csopak-Kövesdi templomrom (Veszprém m). A hajdani Kövesd község templomának romfalai mintegy 3 m magasságban állnak. Az ásatás folyamán kibontakozott a templom alaprajza: téglalap alakú hajóhoz csatlakozó egyenes záródású szentély. A fő- és mellékoltárok alapfalai is megmaradtak. A templom építési ideje a XIII. sz. közepe. (Valter Ilona OMF 1966.) Diósgyőr, vár (Borsod—Abauj—Zemplén m.). Az ásatás folyamatosan 1963-tól 1965-ig tartott. A teljes feltárás eredményeként megállapítható, hogy a bronz- és vaskori megerősített telepet a népvándorlás korában cölöperődítésként kiépítették és ennek helyén a XII. sz.-ban felépítik az első kővárat, valószínűleg lakótoronnyal. E vár alapfalait felhasználva, Nagy Lajos uralkodása alatt négysaroktornyos várat építenek, melynek bejáratához a vizesárkon keresztül híd vezetett.