Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Jelentések - Szakál Ernő: Az Országos Műemléki Felügyelőség kőszobrászati helyreállításai (1963-1966)

ványok alapján kiegészíthető, rekonstruálható volt. A maga nemében szinte egyedülálló boltozat szerkezet a XIV. századi magyarországi gótikának egyik különleges értéke. A visszaállítás nem ment túl a meglévő adatok szerkezeti adottságain. A hiányzó részeket sematizált profilú műkőbordákkal készítettük el. FELSŐÖRS. A r. k. templom k apujának kelyreállítása A templom román kori nyugati kapujának kávája és béllete, valamint a csatlakozó falszakaszok az átépítéseknek ós javításoknak zavaros képét mutatta. Az építésztörténeti és helyszíni kutatás adatai alapján rekonstruálni tudtuk a kapuzat román kori képét. így sor kerülhetett a veszprémi múzeumban őrzött felsőőrsi kapuoroszlán és a feltáráskor előkerült azonosítható béllet-faragványok visszahelyezésére. A barokk kori téglakiegészítések és a hiányzó részek kapart felületű, színes vakolást kaptak. A lépcsők és az új kapuoroszlán tömbje vörösmárványzúzalékos műkőből készült. SIKLÓS. Gótikus erkély A siklósi várnak a barbakán és a kápolna közötti déli homlokzatán a falkutatás egy gótikus erkély maradványait tárta fel. A vár helyreállítási munkái során előkerült kőfaragványok között több olyan töredék volt, melyek a gótikus erkélyhez tartozónak bizonyultak. A helyszíni maradványok és az azonosítható töredékek alapján elkészítettük a gótikus erkély rekonstrukcióját 1,5 léptékű gipszmodellben. A rekonstrukció jelentőségére és ugyanakkor a hiányosságokra való tekintettel, a rendszeres kutatást nagyon eredményes régészeti feltárással és falkutatással folytattuk, melyek 1967ben fejeződtek be. Az erkély visszaállításának munkálataira 1969-ben kerül sor. VISEGRÁD. Az Anjou-kútház rekonstrukciója A visegrádi királyi palota területén folytatott ásatások és feltárások leletanyagában rendkívüli jelentőséget kaptak azok a XIV. századi kőfaragványok, amelyeknek felhasználásával a visegrádi Anjou-kori kútház összeállítható, rekonstruálható lett. A díszudvar reneszánsz szökőkútjának alapozásából, a kerengőfolyosó falaiból és a kápolnaterasz támpilléralapozásából előkerült töredékek egy nyolcszög alaprajzú gótikus kút töredékeinek bizonyultak, mely a reneszánsz kút elődjeként a díszudvarban a kerengőfolyosóhoz kapcsolódott an állott. A visegrádi andezitből, fehérmészkőből és vörösmárványból készült nagyméretű, oszlopokkal körülfogott, baldachinos pillérkút eredeti elhelyezése kútház-szerű volt, és magas sátortető fedhette. E kútház helyreállítási munkája a feltárás nehézségein túlmenően a megtartás, a konzerválás, az anastylosis, a kiegészítés és a rekonstrukció számos problémáját vetette fel, az eredeti részek teljes megtartásával. A visegrádi Salamon-torony földszintjén került felállításra az 1964. évi országos műemléki hét alkalmával a gótikus kútház kőépítménye. VISEGRÁD. Anjou-kori falikút rekonstrukciója A visegrádi volt királyi palota negyedik szintjén, a Mátyás-kori, vörösmárványból készült oroszlános kút helyén állott annak előképe, az Anjouk címerét hordozó XIV. századi gótikus falikút. Ennek a falikútnak a töredékeiből néhányat már a Schulek-féle feltárás naj)világra hozott. Nagyobb mennyiségű pontosan azonosítható faragványt eredményezett az oroszlános kút 1955 évi feltárása, ugyanis a Mátyás-kcrí falikát készítésével egy időben elbontották az Anjou-kori falikutat, s annak töredékeit az újabb kút mögötti falazatba építették be. Ennek az Anjou-kori falikútnak az elméleti rekonstrukciós munkái rövid ideig együtt haladtak a Mátyás-kori falikút azonos munkáival. Az oroszlános kút rekonstrukciós másolatának elkészítése, majd az Anjou-kori kútház rekonstrukciója és felállítása után került sor az Anjou-falik úttal kapcsolatos kutatások folytatására. 1966 évben készült el a falikút 1:5 léptékű gipszmodellje, melynek alapján a kivitelezési munkák olyan ütemben indulhattak el, hogy az Anjou-kori falikutat 1966 végére a Nemzeti Múzeumban elhelyezhettük, és átadhattuk az 1967-ben nyíló középkori kiállítás reprezentatív tárgyaként. A felsorolt munkákon kívül a kőszobrászrészleg a tárgybani időszakban számos kisebb munkát is végzett, konzultációkon és szakvéleményezéseken vett részt. A teljesség érdekében megemlítjük még, hogy a munkáról részben rajzi, részben fényképes dokumentáció készült, kiegészítő szöveggel, a tudományos kutatás és munka közbeni megfigyelések, valamint az alkalmazott technológiák leírásával. Szakái Ernő