Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Tanulmányok - Barcza Géza: A magyar műemlékvédelem fejlődése a jogszabályok tükrében (1847-1949)

- a műemléki szervezet működését nehezítette a testületi jelleg, melynek felszámolása a műemléki törvény módosítása nélkül fokozatosan, a vallásos közoktatásügyi miniszter hallgatólagos jóváhagyásával történt; - a műemléki szervezetnek és az abban tevékenykedő lelkes műemléki szakembereknek, a műemléki törvény módosítására, az ingó és ingatlan emlékek egységes védelmének törvényi előírására tett kísérletei eredményteleneknek bizonyultak; — az 1934-től megindult fejlődés, valamint az 1942-ben és 1946-ban készített műemléki törvényjavaslatok azt bizonyítják, hogy a felszabadulást közvetlenül megelőző és követő időszakban hazánkban már meggyökeresedtek a korszerű műemlékvédelmi elvek, és kialakult a korszerű műemlékvédelmi gyakorlat, vagyis a szocialista szellemű műemlékvédelem megteremtésének nemcsak társadalmi, hanem szakmai előfeltételei is adva voltak. Befejezésül arra kívánok rámutatni, hogy míg minden korban csak olyan jogszabályt lehet alkotni, mely az adott társadalmi rendszer igényeit kielégíti, céljait szolgálja, addig a hatályos jogszabályokat minden társadalmi rendszer a saját érdekében használja fel. Egy adott jogszabály kielégítheti a kapitalista társadalom igényeit, s megváltozott körülmények között szolgálhatja a szocialista társadalom érdekeit is. A jogszabály belső tartalmát ugyanis mindig a fennálló gazdasági-társadalmi viszonyok alakítják. Jellemző, hogy a Magyar Tanácsköztársaság időszakában az 1881. évi XXXIX. törvénycikk változatlanul hatályos volt, de a törvény magántulajdont védelmező tendenciái háttérbe szorultak, s a Műemléki Hivatal a korszellemnek megfelelően alkalmazta a műemléki törvény rendelkezéseit.

33 A magyar műemlékvédelem szervezetének fejlődése harcok és nehézségek közepette ment végbe. A fejlődés egy-egy állomása a készített műemléki jogszabályokban, tervezetekben tükröződik. Bár a kapitalista társadalom viszonyai között a műemléki szervezet minden elismerésre méltó részeredménye ellenére sem tudta a műemlékek védelmét megfelelően szolgálni, a szervezet fokozatosan bekövetkezett fejlődése, annak hivatali szervvé történt átalakulása, a kialakult korszerű műemlékvédelmi elvek és gyakorlat meghonosodása elősegítette a szocialista műemlékvédelem zökkenőmentes megteremtését. Barcza Géza J E G Y Z x

Az Archeológiai Szakosztály 1847 augusztus 14-i ülésének jegyzőkönyve. (Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1863. évi Evkönyve). 2 Archeológiai Közlemények 1859. 3 Az Archeológiai Bizottmány részére megállapított utasítás. (Archeológiai Közlemények 1859) 4 Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1866. évi Evkönyve. 5 Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1847. évi Évkönyve. c Archeológiai Értesítő II. (1869-1870). 7 Archeológiai Értesítő III. (1870). 8 Archeológiai Értesítő III. (1870). 9 Archeológiai Értesítő III. (1870). 10 Magyar Tudományos Akadémia Értesítője, 1871. 11 Műemlékek Országos Bizottsága (a továbbiakban: MOB) irattárában található 1872. évi 4. számú ügyirat. 12 MOB irattár, 1878. évi 15. számú ügyirat. 13 Törvények Gyűjteménye 1881. 14 MOB irattár 1879. évi 81. számú ügyirat. 15 Báró dr. Forster Gyula: ,,A műemlékek védelme a magyar és a külföldi törvényhozásban" (1906), 214 — 215. old. 16 A MOB első szabályzatát a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1902-ben, a másodikat 1904-ben hagyta jóvá. A két szabályzat között csak annyi a különbség, hogy az utóbbiban helyettes elnöki funkció is szerepel. (Műemlékek Országos Bizottságának Szabályzata 1902 és 1904.) ETEK 17 A MOB 1922. évi Szabályzatát a vallás- és közök tatásügyi miniszter 166.714/1922. III. a. szám alatt hagyta jóvá. 18 MOB irattár 1927. évi 316. számú ügyirat. 19 Az 1929. évi XI. törvénycikk 28. §-a. 20 MOB irattár 1933. évi 22. számú ügyirat. 21 MOB irattár 1932. évi 528. számú ügyirat. 22 A MOB utolsó teljes ülésén elfogadta az 1934. évi munkáról készített jelentést, továbbá részletesen tárgyalta az ülés a Belvárosi templom tervezett eltolásával és területkialakításával kapcsolatos problémákat. 23 MOB irattár, 1939. évi 430. számú ügyirat. 21 MOB irattár 1882. évi 96. számú ügyirat. 25 A vallás- és közoktatásügyi miniszter 32.085/1920. III. számú rendelete (MOB irattár 1922. évi 184. számú ügyirat). 20 MOB irattár 1922. évi 593. számú ügyirat. 27 Lerakva a MOB irattár 1946. évi 78. sz. ügyiratánál. 28 MOB irattár 1945. évi 40. számú ügyirat. 29 A 495.210/1947. IV./5. B. M. számú rendelet. Megjelent a Magyar Közlöny 1947. évi 226. számában. 30 MOB irattár 1946. évi 40. számú ügyirat. 31 MOB irattár 1946. évi 285. számú ügyirat. 32 MOB irattár 1946. évi 78. számú ügyirat. 33 Bővebben lásd: dr. Barcza Géza: „Műemlékvédelem a Magyar Tanácsköztársaság idején" című, az Építés és Közlekedéstudományi Közlemények 1964. évi 3 — 4. számában megjelent tanulmányát. DTE ENTWICKLUNG DES UNGARISCHEN DENKMALSCHUTZES UND SEINE RECHTSNORMEN (1847—1949) Durch die Analyse der für den ungarischen Denkmalschutz erlassenen Rechtsnormen und Rechtsnormenentwürfe zeigt der Verfasser, daß in jeder Gesellschaftsordnung nur solche Rechtsnormen aufgestellt werden können, welche den Bedürfnissen des jeweiligen Gesellschaftssystems Genüge leisten In der Studie werden besprochen: — die Anfänge der Gesetzgebung bezüglich der ungarischen Denkmalpflege, der Gesetzentwurf für Denkmalschutz aus dem Jahre 1866, die Gesetzesvorlagen von Imre Henszlmann (1869) und Arnold Ipolyi (1871), welche die Gründung des „Provisorischen Komitees zum