Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Tanulmányok - A vár helyreállítása (Koppány Tibor)

174. kép. A palotaszárny romjai 175. kép. Gyilokjáró a nyugati falszorosban kor által kialakított ablaknyílás maradt meg. Ezeket, bár az épület elméleti rekonstrukciójáboz szükséges adatokat lemérhetjük belőlük, a meg­talált állapotban rögzítettük, minden kiegészítés igénye nélkül. 8 A „magas torony" északról zárta a palotaszár­nyat és védte az alatta álló külső kaputornyot, amelyhez ajtó nyílott a torony földszintjéből. Csak földszinti falai maradtak meg, pedig ez volt a vár egyik leghosszabb ideig megmaradt tornya, múlt század végi rajzok és e század eleji fényképek még ábrázolják két emelet magas tömegét. 9 A palotaszárnynak a torony elé húzódó külső traktusával együtt a ,,magas torony" falait is csak konzerváltuk, csupán két ajtónyílását egészítettük ki. A külső, a Sennyey-bástyába vezető ajtóba vasrácskaput tettünk, hogy ezzel is lezárjuk egy­mástól a külső és belső várat. A nyugati falszoros. A „magas torony"-tól kezd­ve a várat nyugati és északi irányból a kettős vár­falöv és az abban kialakított falszoros zárja. A két fal közötti töltésben boltozott ágyúállások voltak, a felettük levő töltésen pedig végig lehetett menni a keleti oldalra átfordulva, egészen a vár déli végén álló fellegvárig. A falszorost helyenként kisebb­nagyobb tornyok szakították meg. A falszoros nyugati szakaszán a feltárás ismer­tetésénél vázolt módon süllyesztettük le a belső szintet, s a falak rögzítése után a külső várfal belső oldalára visszaépítettük az ide egyértelműen rekonstruálható fagerendás gyilok járó folyosót (175. kép). Ennek feljáró falépcsőjét a „magas torony" melletti, egykor talán raktárnak használt kis helyiségben alakítottuk ki. A biztonságos köz­lekedés érdekében a külső falat mellvéd magasság­ig felfalaztuk. Ezzel egyidejűleg megerősítettük a külső támpilléreket is. A falszorosban talált és talán a XVIII. század elején betemetett ágyúállást feltárás után csak külső lőrésében mutattuk be, belső terét vasbeton lemezzel lefedve visszatemet­tük. Az északi falszoros három részre oszlik: nyugati fele tulajdonképpen a nyugati falszoros szerves folytatása, amelyhez az udvar felől borospince támaszkodik. Közepén nagyméretű torony állott, keleti oldalán pedig kettős fal közötti magas töltés­ben ágyúállás helyezkedett el. Ilyen, a nyugati fal­szoros már említett ágyúállásához hasonló betöltött és elfalazott lőrés, egyébként itt a nyugati oldalon is előkerült. Ezt ahhoz hasonlóan lebetonoztuk, és csak külső lőrésében mutattuk be. A vár külső fala ezen a helyen kb. 10 m hosszan jóformán telje­sen hiányzott, a feltárás során is csak kb. 1,50 m magasan találtuk meg. A vár helyreállításának egysége megkívánta, hogy bejárást csak egy helyen, az egykori kapukon keresztül biztosítsunk, ezért ezt a falomlást befalaztuk. Az újonnan felhúzott várfalon az előbbiekben ismertetett fagerendás gyilok járót az északi falszoros első szakaszában folytattuk. Ez a középen álló torony emeleti helyi­ségébe vezet az itt feltárt és részben kiegészített ajtónyílásokon át.

Next

/
Thumbnails
Contents