Magyar Műemlékvédelem 1963-1966 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 4. Budapest, 1960)

Tanulmányok - Koppány Tibor – Kozák Károly: A sümegi vár feltárása és helyreállítása - A vár feltárása (Kozák Károly)

Tte' az var alat valo nagi pinchebe' Vagion wres Hordó 5 Eórek korchiola 4 Az belseó aythaia' rotes 1 Kulseó lewel aytho vas rudgiawal es lakattyawal Ite' azo' pincze feleót wres hordó 52 Vagion rayta Aytho retesiwel es lakattyawal Item It fen az Varba' Kappanok 43 Tykok IS Lud 5 Item vagion Restancya Simeg Varba valo tartói nan iában, mellett Z Vyd napiatul fogwa Kys Karachon napik megh kellett volna adniok. 1 Karad flor: 10 2 Eleótwes flot: 6 3 Chyepel flor: 0 4 Kyralker flor: 6 5 Feyeregyhaz flor: 4 d 50 6 Egyházas Andoch flor: fi 7 Másik Andoch flor: 3 d: 80 8 Szarzo flor: 2 9 Igal flor: 14 Mert ket eztendeve hogi semmit ne' attak. lORaxy flor: 14 mert ket eztendeye hogy semmit ne' attak. Ttte' Gbergetek Wagion ket eztendeye restantiaban flor: 40 Olgay János Giulai Istva' Vrbanus Kys Francos' Egerwary mannuppria Judlium Cottus Juratus asesoris Zaldie' Cottus Zaladiens Paulus Kesui: Juratus Asseoris Judl Cott Zaládén (A közölt inventai* két példányát őrzik az Orsz. Levéltárban. A szövegek közütt csak kisebb eltérések mutatkoznak. A szövegek néhol nehezen olvashatók, ezért egyes betűk esetében az érthetőség szempontjából alkalmasabb megoldást alkalmaztuk. Az invertárok adatainak részletesebb elemzésére e helyen nem kerülhetett sor. Ezért közöltük az egyik legrégebbi (1588) és egy utóbb készült invertár (1030) szövegét.) 13 Pataki Vidor: XVI. századi várépítkezés Magyarországon. Bp. é. n. 14 Gerő László : Magvarországi várépítészet. Budapest, 1955. 320—22. 15 Hasonló anyagú és formájú töredékeket az öregtoronynál is találtunk. 1,1 Orsz. Műemléki Felügyelőség Fénvképtára. Lsz. 49. 271. 17 Anyaga azonos a külső kaputorony gótikus, elszedd i keretkövével. IK A vörösre égetett, homokkal erősen soványított agyagból készített kályhacsempetöredék igen hasonló egy Holl Imre által közölt, budai várban talált darabhoz. (Bud. Rég. XVITL (1958) 246. és 64. kép.) Ezzel a töredékkel együtt számos hasonló anyagú, eléggé vastag falú, tál alakú kályhaszem töredéke került elő, amelyek feltehetően a címeres darabbal együtt kerültek — egy kályhából — a törmelékbe. Néhány saroktöredók is volt ezek között csavart sarokképzéssel, szélén boszorkáit díszítéssel. Hasonló anyagú, mázatlan, sasos címerrel díszített töredéket találtunk a szigligeti vár 1966. évi feltárásakor. 19 A második világháború után két kis munka is foglalkozott a sümegi várnak történetével. Végvári Lajos a plébániatemplom Maulbertseh freskóinak ismertetése során (1954), Lipták Gábor és Záhonyi Ferenc pedig egy útikalauzban foglalkozik a vár történetével. A vár feltárási és helyreállítási munkáinak megkezdése után (1957) jelen dolgozat szerzői számoltak be a várban folyó munkákról (1958). E munkában közlik a farkasveremben előkerült egyik pipa (XVII — XVIII. sz. ford.) kópét (64. old.), valamint a farkas veremben, a belső kaputoronyban és annak környékén talált zöldmázas, évszámos (1670), monogramos kályhaoserripetöredékek alapján rekonstruált kályhacsempe rajzát is (31. old.). 20 Kozák Károly: Kétfejű sasos kályhacsempék Magyarországon. Bu<l. Rég. XX. (196 ) 165—197. — Kozák Károly: Évszámos habán kancsók és kétfejű sasos kályhacsempék a sümegi várból. Veszprémi Múzeumok Közleményei II. kötet. Veszprém, 1964. 231—247. E munkában foglalkoztunk az J670-ben készített zöldmázas, címeres kályhaesempével is, amelyet a címer két oldalán elhelyezett ING INS és a kőszegi címer alapján kőszegi fazekas (IN GINS = IN GÜNS) munkájának határoztunk meg. Azóta a Kőszegen (múzeum) őrzött kályhás céhkönyv alapján a mester nevét is sikerült meghatározni és egyeztetni a címer felső sarkaiban található monogrammal. Az elmúlt évek során a kőszegi vár ÉK-i sarka közelében egy teljesen hasonló mintájú, mázatlan kályhacsempetöredéket ástak ki, amely a múzeumba került. E helyen mondok köszönetet Szörényi Istcánnak, a kőszegi múzeum vezetőjének, hogy a várárokban előkerült leletre felhívta figyelmemet. 21 Koppány Tibor—Kozák Károly: Sümeg. Budapest, 1965. 23. —A szerzők korábban megjelent munkájában (A sümegi vár. Budapest, 1958. 33 — 42.) részletes ismertetés található a vár kuruekori történetéről. 22 A farkas verem két szelvényében előkerült faragott köveket F. jelzéssel és szelvényszámának feltüntetésével (I., vagy II.) és az előkerülésnek megfelelő (mélység és egymáshoz viszonyított helyzet) sorszámmal láttuk el. 23 A kő jelzése: F. II. 15 .Mérete: 50 X 51 cm. 21 Az inventárok adatait támasztja alá az a tény is, hogy a darabontok bejáratának közelében, a belső kaputorony ENY-i sarkában előkerült nagyméretű, zöldmázas, címerrel díszített (1670) kályhacsempe töredékek is feltehetően az emeleti szobák (,,úr szobája") egyik kályhájához tallózhattak. 25 A darabontok szobájának ajtaján az élszedés levélszerű átmenettel csatlakozik a kő alsó éléhez. Hasonló megoldást találunk a közeli Zalaszántó plébániatemplomának diadalívén is, a.mely valószínűleg a gótikus szentéllyel egy időben készült, a XV. század második felének közepe táján. 28 Koppány Tibor—Kozák Károly: i. m. 10— 1 I. 27 Sümeghez hasonlóan több más várban is a várkapu feletti toronyban lakott a várúr vagy a várkapitány, a vár ellenőrzése és biztonsága miatt (Tátika, Kassa stb.). 28 L. 12. sz. jegyzet. 29 Pavel Caploviö: Oravsky zámok vo svetle novsích vyskumov. Pamiatky a muzeá. Rocník VII. 1958. Císlo 2. 81—87. 30 A faltörésben rétegesen megülepedett hamus réteget tártunk fel, amely arra mutat, hogy az nem a fal leomlásakor került erre a helyre, hanem a kályha vagy kemence fűtésekor, illetve a hamu kivonásakor ülepedett ott meg. A fűtőnyílásnak csekély kávamaradványait is feltártuk. A fűtőnyílás mögött, a szoba sarkában, feltártuk a kályha alépítményét, sa téglával fedett tüzelőfelület egy részét. 31 Köves András 1553-ban lett veszprémi püspök. 1554-ben már állt a vár északi szögletén épített bástya, amelynek építési idejét az ott elhelyezett két kőtábla jelzi. 1559-ben a darabontok szófiájában vagy annak közeiében, 1567-ben ugyancsak ezen a részen (5. sz. jegyzet) építkeznek a kőbe vésett év számok szerint. 1556tól kezdve az országgyűlések több alkalommal is foglalkoznak a vár erősítésének és az építkezések megsegítésének módozataival (21. sz. jegyzet). 32 L. a 20. sz. jegyzetet Bud. Rég. XX. 174—175 ós 195. old.). A kályhacsempe méretei: 28,5x28,5x5,5 cm. 33 A korábbi lépcső alsó karja a várudvarról a darabontok szobájára merőlegesen haladt, majd annak északi falát elérve, derékszögben elfordulva, a fal mellett haladt tovább, egy lapos ívű téglaboltozaton nyugodva a palota emeletének szintjéig. Az utoljára használt barokk lépcső a várudvarról indult, s a kápolna felé haladva érte el az emelet szintjét, majd a darabontok szobájának