Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)

I 13. kép. Az északi belső várfal feltárt alapjai a feltárt gótikus szentély 1 ámpillér-esonkjávai lőrések nyíltak, a belső, déli falréteg 1 m vastagsággal, tömören épült, mindkettőt terméskőből falazták. Az utcai telekhatár és a templom között az útburkolat alatt feltártuk a fal nyugati végének alapját is, amely az egyenes szentélyfal déli támpillére melletti falcsonkhoz csatlakozott. Az alapfalban 1 m széles ajtónyílás nyomát találtuk, melynek keleti oldalán az északi falsík elé kiszögellő faltest alapjai mutatkoztak. A nyílás nyugati kávája a templom korábbi n volcszögzáródású szentélyének délkeleti támpillére csonkjára épült, illetve részben ebből faragták ki (112-114. kép). A feltárt várfal a templom északi falának vonalában húzódó külső várfal mögötti, a szentélv mellett 112. kép. Az északi belső várfal alaprajza egykori árok betöltődésének kitisztítása, és a várfal mögött az eredeti terepszint és a sánc visszaállítása, A külső várfalöv helyreállításának kisebb epizódja volt a vár északi oldalán, a templom szentélyfala és a keleti várfal között húzódó, mintegy 36 m hosszú falszakasz feltárása és részleges helyreállítása. A falra, mely a Kádár Kata utca 11. sz. ház udvarát délről az iskola udvarától választja el, Balassa Iván akkori múzeumigazgató hívta fel figyelmünket. A földdel betemetett és növényzettel takart fal feltárása nyomán megállapíthattuk, hogy a 4,40 m széles alapon folyosót közrefogó két falréteg húzódott. Az 1,30 m széles északi, külső falrétegben váltakozva egy- és háromágú 114. kép. Az északi belső várfal feltárt alapjai