Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)

nyíló gyalogkapu védelmét szolgáló falszorost határolta délről. Szerepét és építésének idejét, melyet jelenleg I. Rákóczi György korára, az 1630-as évekre teszünk, az itteni fal- és kapurendszer teljes feltárása tisztázhatja, Az utca alatti alapfalakat felmérés után egyelőre visszatemettük. A telekhatáron belül húzódó falszakasz két rétegét a fennmaradt legmagasabb falcsonkkal egyező magasságig felfalaztuk, kiegészítve, és a nyugati végén rekonstruálva a sérült, illetve elpusztult szélső két lőrést. A két falréteget és közrezárt folyosót egysíkú tetővel lefedtük (115. kéj)). A további munkálatok előkészítésére 1960-ban az ÉM Földmérő és Talajvizsgáló Iroda elkészítette a teljes várterület és közvetlen környéke rétegvonalas felmérését. Részletes bejárások alapján 1961-ben elkészült a további helyreállítások távlati programja is. A még legalább egy évtizedet igénybe vevő helyreállítások egyes ütemeinek kivitelezéséig legalább azt biztosítottuk, hogy a vár területén és a külső falöv körül újabb építkezésekre ne kerülhessen sor, és az elavult épületeket ne újítsák fel. Ezt az óvintézkedést a vár és kör115. kép. Az északi belső várfal helyreállítás után nyező területének megfelelő határok között védett műemléki területté nyilvánítása tette lehetővé. Détshy Mihály J E G Y Z E T E K 1 Az 1950. évi feltárási és helyreállítási munkákat dr. Gerő László, dr. Deresényi Dezső és Szakái .Ernő szobrászművész irányították. 1900-ben a helyreállítás a kastélyon Borsos László, a Középülettervező Vállalat tervezőjének tervei szerint, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat kivitelezésével indult meg. 1958-tól a kivitelezést az OMF Egri Építésvezetősége végezte (Fuchs Nándor ép. ve/.., Réti Pál esop. ve/..), a szerző tervei alapján és művezetése mellett. E munkálatok első szakaszéiról a szerző a Műemlékvédelem 1959. évi 3. sz.-ában közölt beszámolót. 2 Az I. Rákóczi György korabeli homlokzatkialakításra vonatkozólag lásd: Détshy M., Adatok Sárospatak fénykorának történetéhez. Borsodi Szemle (1963) 3. sz. 3 A várkastélyt 1703 ban és 1737-ben tűzvész rongálja meg. 4 A Bodrog-parti homlokzat terve az OMF tervtárában: 6495. és 6496. sz.- Említésié érdemes, hogy ugyanitt a 6494. sz., G. Schmidt Baumeister aláírású terv teljes átépítésre ítélte a homlokzatot. 5 A Bodrog-parti homlokzat jelenleg ismert legkorábbi ábrázolása a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchiven levő vedután látható (közölte: Balassa ./., Vezető a sárospataki várban. Sárospatak 1960), amely 1685-ből származik. Ezen azonban részletek nem ismerhetők fel. A. XVI1. századi iíl la pótot tükrözheti Franz Jasehke metszete 1820-ból. A keleti szárny legkorábbi műszaki ábrázolása Philipp Knoll földszinti és emeleti alaprajza az 1820-as évekből (OMF tervt. 0479. sz.), amely már kismértékben átalakított állapotot tükröz. G A loggia alaprajzi vázlatát Ph. Knoll alaprajzára utólag más kéz rajzolta. A loggia dúcolási terve aláírás és évszám nélkül: OMF lervt. 6479. sz. — A nyitott loggiát az emeleti helyiségektől üvegfal választotta el (lásd Johann Walther 1841. évi hosszmetszetét; OMF tervt, 0480. sz.). A loggiás homlokzat látható egy 1833. évi akvarellen ( Balassa i. m.). 7 Az északi homlokzat terve valé)színűleg Johann Wal(bértől: OMF tervt. 6485. sz. 8 Koch Henrik egyetlen megmaradt terve a várkastély udvarán át vett kelet—nyugati irányú metszet, melyen az északnyugati sarokbástya és az északi szárny déli udvari homlokzata a mai állapotban látható (OMF tervt. 11702. sz.). A nyugati homlokzat középrizalitjának rajza valószínűleg Johann Walthertől származik (OMF tervt, 6483. sz.); ennek egv részletrajzán ,,J. W. 1840" aláírás (OMF tervt, 6482. sz.). A Koch-féle átalakítás előtti főhomlokzatot ábrázolja egy dilettáns 1830 előtti akvarell je (közölte: Balassa i. m.). a A romantikus kiképzés Koehtól származik (lásd: 8. jegyzet). A lőrések az 1830 előtti akvarellen még láthatók. A helyreállítás során javasoltam, hogy a sarokbástyák pártázatával együtt az északi és a nyugati homlokzatról, továbbá a sarokbástyákról a XIX. századi attikafalakat a főhomlokzat középrizalitjának romantikus díszítésű második attikájával és timpanonjával együtt bontsuk le, egyúttal a megfelelő, jelenleg alacsony hajlásszögük miatt bádoggal fedett tetősíkokat is állítsuk vissza a korábbi tetősíkok hajlásszögére, amihez az eredeti szaruzat még meg is van. Ezzel nagyjából visszaadna az 18M0 előtti, az említett akvarellen is látható és a XVII. századi épület tömeghez is közel állé) állapot. Véleményem szerint a Bretzenheim és Windischgrätz családok által ráépített romantikus és eklektikus rátétek a sárospataki várkastélyon nem képviselnek komoly értéket, és megtévesztik a laikus közönséget. 10 A déli homlokzat lőrései az 1830 előtti akvarellen még láthatók. A lőrések feltárása után javasoltam, hogy a déli homlokzaton a lőréseket is átmetsző, vakolatból húzott, XIX. századi osztópárkányt ne állítsuk vissza — annál is inkább, mivel a csatlakozó délnyugati sarokbástyán is megszüntettük. Javaslatomat azonban nem fogadták el. 11 Az erkély helyreállítását az OMF kőszobrász-restaurátorai: Szakái Ernő, Birkmajer János és Palkóvits Lajos szobrászművészek végezték. 12 Az udvar északi és nyugati homlokzata Koch 1829. évi tervei szerint készült. A Lórántffy-szárny északi, udvari homlokzatának és keleti véghomlokzatának terve ,,J. Walther 1840" aláírással az OMF tervtárában (6484. sz.) van. Ezen a folyosótraktus földszinti és emeleti alaprajza is látható pirossal színezve, ami igazolja, hogy az e terv alapján épült. 13 Véleményem szerint az egyedülálló értékű reneszánsz faragványokat kőtárban kell megőriznünk, és az időjárás pusztító hatásának fokozottan kitett homlokzatra másolatot kell helyezni. Nem szabad valamennyi faragván y t a Vörös-tornyon levők sorsára juttatnunk. Az EM Műemléki Osztálya részéről olyan vélemény hangzott el, hogy a faragványok inkább maradjanak helyükön teljes