Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)

Az emeleti alaprajzból eltüntette mindazt, ami a gótikus és a barokk alapelrendezést megbontotta. Fenntartotta a műemléki boltozatrendszert és a lehetőségek határán belül hangsúlyozta a középkori intérieur értékeit. Ennek során két, vörösmárvány padlóval ellátott, reprezentatív helyiség készült állandó múzeumi kiállítás céljára az épület déli felében. Megfelelően biztosította a többi szobákban az igazgatás elhelyezését, valamint egy nagyobb termet különített el, ahol számos résztvevő jelenlétében ankétokat és vitadélutánokat szoktak tartani. Az összes helyiséget színvonalas asztalos és lakatos nyílászáró szerkezettel látta el, amelyek méltók az épület jelentőségéhez (32—33. kép). A Bartók-könyvtár és -kézirattár, valamint a zenetörténeti szakkönyvtár elhelyezése modern második emeleti tetőtérbeépítés formájában nyert megoldást. Homlokzati szempontból ez csak az udvar felé jelentkezik, az Országház utca védett utcaképében nem látható. Sőt a tetőtér ma még beépítetlen részében a raktár közeijövőbeni terjeszkedése is lehetséges. Az új emelettel kapcsolatban készült el az intézet funkciójánál nélkülözhetetlen négy korszerű technikai fülke is, amelyek közül kettő zenei lehallgatásra, kettő pedig mikrofilm-felvételek készítésére szolgál. Mindez az 1961. évi menet közben történt áttervezés figyelemre méltó eredménye. Mert a tervező30. kép. Az épület emeleti déli szélső helyisége 1959-ben nek eredetileg a kerületi Házkezelési Igazgatóság műemlék-csoportja számára kellett székházat kialakítania a romépületből; a programváltozás építkezés közben történt. Tehát nem indokolatlan újból felhívnunk az illetékesek figyelmét arra, hogy a 31. kép. Kiállító helyiség az épülel emeleti déli szélső szobájában, 1961