Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)

32. kép. Az épület északi szélső gótikus ablakának fülkemaradványai a feltárás után, 1959. évi állapot 33. kép. A helyreállított északi szélső gótikus ablak fülkéje az épület emeletén, 1961. évi állapot műemlékhelyreállítás bonyolult és speciális szakértelmet igénylő munkája a programkialakítástól a művezetés befejezéséig tart. Az áttervezést kellő előrelátással meg lehetett volna takarítani. A gondos művezetés pedig megmenthette volna mindazokat az értékeket, amelyeket a finomságok hiánya címén foglaltunk össze. Azért választottuk a Bartók Archívum épületét vizsgálataink tárgyául, mert benne rendkívüli igények kielégítését szolgáló műemlék helyreállítás történt, nem egyszerű lakóházújjáépítés. Bár a gótikus palota egyszerűségével belesimul az Országház utca lakóházai közé, szerepe és jelentősége révén messze kimagaslik azok közül. Nagyszámú külföldi látogatója még más kontinensről is ideutazik különleges gyűjteménye miatt, és akaratlanul is elviszi magával a magyar műemlékhelyreállítás hírét. Falai között olyanok fordul nak meg, akik talán egyedül ennek az épületnek és az Archívum anyagának bemutatása alapján alkotnak fogalmat államunk tudományos és kultúré letérői. Ezért tettük szóvá azoknak a finomságoknak a hiányát, amelyek mellett más esetben talán még a szakemberek egy része is szó nélkül továbbment volna. Célunk elsősorban nem a bírálat volt, hanem a tanulság a jövőre nézve. Kétségtelen, hogy ma már nem kell „állandóan szégyenkeznünk a külföldi látogatók előtt"

22 a Bartók Archívum elhelyezése miatt úgy, mint az 1950-es években. De ugyanezzel az erővel értelmesebbé, meggyőzőbbé, jobbá tehettük volna az épület helyreállítását. Ehhez tartozik az is, hogy az épület udvara megérdemelné a megfelelőbb kerttervezéssel való rendezést. (Ennek során talán Beck András Bartókszobrát is szerencsésebben lehetne elhelyezni. Annyi bizonyos, hogy a szobor korábbi, a Zeneakadémia földszinti előcsarnokában történt felállítása szerencsésebben juttatta érvényre a belső térhatásra komponált alkotást.) Az Archívum helyesen akarná felhasználni az udvart kamarazene-délutánok tartására (a Kiscelli Múzeumhoz hasonlóan). Ehhez azonban az egész területét és a környezetét megfelelővé kell tenni, mert ez is hozzátartozik kultúréletünk színvonalának méltó reprezentálásához. Esetleg tűzfaldekorációra volna szükség, a környező takaratlan tűzfalak bántó csúfságának megszüntetésére. Az elmondottakból láthatjuk, hogy még az ilyen kicsiny és részben lakott műemléképületben is meg lehet oldani európai hírű kultúrintézmény megfelelő színvonalú elhelyezését. Csupán az újjáépítés igényel körültekintő, fokozottabban gondos építészi munkát a beruházó, a tervező és a kivitelező részéről egyaránt. A korszerű alaprajzi elrendezést is össze lehet egyeztetni a műemléki adottságokkal. A faragottkő-maradványok szakszerű kiegészítése