Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)

Úgy látszik, hasztalan Gosztonyi igyekezete és a fiatal bécsi építész szervezőkészsége. Balogh Ferenc, a császárvárosban tartózkodó Esterházy régense — e Bécs-gyűlölő, tudálékos helyi hatalmasság — megkezdi intrikáit Pilgram ellen. Esterházyn kívül Radossányit is úgy informálja, hogy a helyszínen kitermelt kőanyag az építkezéshez elegendő. Majkról visszatérve jelenti: fenntartja állítását, hogy a rendelkezésre álló kövekből a templom építéséhez szükséges kőanyag V

3-a fedezhető. Miután eddig 300 ölnél több követ hordtak össze, egyedül a négyszögletű (faragott) kövek elégségesek lesznek a fenti célra, s a két halastó „helyreállítása" is 200 öl kőből megoldható.

30 A vita sorsát nem ismerjük, de Balogh a nagyobb építkezéseknél a takarékosságra hivatkozott, s ahol tehette, egyszerűsített. Ennek az egyszerűsítésnek címén a saját vagy az építtető elgondolása szerint helyi mesterekkel dolgoztatta át a nagyszabású tervet. Ezzel — nemcsak Majkon, de az Esterházyak számos építkezésénél — a művészi tervek kárára cselekedett, és a bécsi barokk eleganciája helyett annak provinciális változata valósult meg. Úgy látszik, Balogh ajánlatára kerül helyi pallér azokhoz a majki munkákhoz, amelyeket az uradalom saját erőből végeztet. Ilyenek elsősorban a család által alapított remetelakok építkezései. így 1734-ben arról értesülünk, hogy Rimholcz József Kuthner Jakab tatai kőművesmesternek, a komáromi királyi középületek „moderátorának" pallérja — vezeti a majki munkálatokat. Rimholcz Józsefről azt tudtuk, hogy özvegyét 1746. szeptember 2ö-án a 23 éves Fellner Jakab nőül vette, s ezzel megszerezte a kőművesmesterséghez a működési jogot.

31 A majki épületegyüttes építészeti tervei Radossányi László vicegenerális kezében voltak az építkezés megindulásakor, ennek alapján jelölték ki az egyes épületek helyét. Már 1733-ban megkezdték a tereprendezési munkálatokat, majd az egyes remetelakok építését, miután egy-egy mecénás család elsősorban ezekre a „cellákra" létesített alapítványt.

32 Az első építéstörténeti iratok is az egyes remetelakok építésére vonatkoznak. így például a gesztesi uradalom 1736. évi építkezéseinek egyik szerény tétele is erre utal: „Egy czella helre föl épitetett, födele megh zsindölöztetett, restaiván egyedül a vakolása . . ,"

33 A „helre föl épitetett" kifejezés azt jelenti, hogy a kijelölt helyre, tehát az építendő komplexum egy bizonyos előre kimért, geodéziailag meghatározott területére építették ezt a remeteházat, függetlenül attól, hogy a főbb épületek munkái hogyan haladtak előre. Pater Demetrius — aki úgy látszik a rend részéről mint építésvezető szerzetes-pallér működött ez időben Majkon — 1737. június 16-án írja Esterházy Józsefnek, hogy a mellékelt rajz szerinti cellát idén felépítik, így két cellájuk lesz. Továbbá három halastavat csináltak, a harmadik most készül el, úgyszintén vendégfogadójuk is. A halivadékot a Dunából hozzák.

31 Ez év december 0 1 234 56 7 89 10 M 1 I I I I ' l H' » 1 I t 1 276. kép. A majki kamalduli remeteség egyik ermitázsának alap- és metszetrajza, 1959. évi felmérés 18-i kelettel írott levelében pedig mentegeti magát Esterházy előtt, hogy a cellák alacsonyabbak, és azok belsejét boltozva építik. Demetrius hivatkozik Radossányi generális vikárius utasítására és felhozza, hogy a boltozatokat a maguk téglájából rakják, így olcsóbb a stukaturozásnál.

35 1741. augusztus 9-én kelt gróf Egkh Ottó Olmützben kiállított alapítólevele, amelyben a sógora által alapított majki kolostorban nővérének, Esterházy Józsefnének, született Egkh Mária Franciscának emlékezetére remeteház építésére alapítványt tesz.

36 A majki remeteség építésének első szakasza 1742-ben záródik le. Június 4-én írja Balogh Ferenc uradalmi régens idősb Esterházy Józsefnek: „A Camalduliensiseknek a Pater Generalisa negyed naptól fogva Maikon vagyon ... meg nem is Írhatom, mely nagy vigasztalása vagyon a Maiki íündatioban cl annyira, hogy Paradicsomnak nevezi és reménli, hogy hasonlója ma holnap nem lészen . . ." Balogh augusztus 11-én kelt levelében arról értesíti Esterházyt, hogy Demeter pátert, a majki építésvezetőt s a többi szerzetes-kéz művest másfelé irá-