Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)

277. kép. Franz Anton Pilgram: A majki remeteség mellett álló ún. eelli Mária-kápolna (1740 — 1757) nyitják: ,,A Pater Camalduliensiseknek dispositioja már megérkezett. P. Demeter és László Lándzsérba, P. Fridrich Zoborba, a P. Mártony a Szepességre, a Németh páter pedig Bécsbe rendeltetett úgy, hogy a mostaniak kívül csak egy ács mester, frat. Gábor hagyatot [sic !] intern . . ."

37 A levélbó'l tehát megtudjuk, hogy az eddig munkába vett remeteházakon már csupán némi ácsmunka maradt hátra. Az év végén, 1742. november 27-én a győri püspök egyházlátogatása során már Majkot is megtekintette. A canonica visitatio jegyzőkönyve felsorolja — az alapítók neveivel együtt - a hat újonnan épített remetelakot (276. kép). Megjegyzi, hogy a Nepomuki Szent Jánosról nevezett remeték bevezetése 1734-ben történt. Ekkor még templomuk nincsen (,,hic templum adhuc nullum"). Minden ermitage négy helyiségből állott: egyik a remete lakása, másik a házi kápolnája, harmadik a műhelye, negyedik pedig a kamrája volt.

38 Az elrendezés a ma is álló házak alaprajzi beosztásával egyezik, tehát kétségtelenül ezekről s nem az erdőben álló magános házacskákról van szó (276. kép). A következő években a kamalduliak, úgy látszik, gazdaságukat fejlesztik, alapot teremtve a további nagyobb volumenű - építkezésekhez. Szintén Balogh régens leveléből (1745. július 31.) tudjuk: ,,A Majki camalduliaknál jó materiálékkal kezdett két kerekű malom [is elkészült], mely gátat tudniillik a régi klastrom alat [sic !j lévő Tót emehez egybe kapcsolni akarván ..." Október 23-án már arról is értesíti Esterházyt, hogy ,,a Majki Cameldulensisek a régi Templom alatt levő Tojókat meghalásztatván, alig 20 mázsára valót találtattak benne".

39 Balogh előbb idézett leveléből az is kiderül, hogy a Majkról elirányított szerzeteseket mind olyan helységekberendelték, ahol kamalduli kolostorok állottak. A felsorolt kézművesek valamenynyien a kamalduli rend tagjai voltak, és ez azt is jelentheti, hogy az említett helységek kolostoraiban is valamilyen építőtevékenység folyhatott. A legszembetűnőbb azonban az, hogy a rendnek aránylag ilyen nagyszámú kézműves gárdája volt. * A második építési j>eriódus 1746-ban kezdődik. Radossányi László páternek január 6-án kelt s a tatai uradalom régenséhez írt levele szerint ,,mivel a mostani kezdendő tractusnak a többinél sokkal költségeseb [sic !], azon könyörgünk, hogy . . . azon summát Eö Excellentiája mostani épületünkre impediáltatná . . . mindenképpen azon leszek, hogy hasonféle, a többinél is jóval költségesebb épületeinek mégh az idén födél alá tétessenek . . . mégh a jövő héten Bécsbe megyek [Radossányi] és Pater Provinciálisunk információja mellett Pater Generálisunknak mindenekt volta képpen megh irok, s azután a Delineatiot is Pilgram kőméves mester által ugyan ot [sic !] Bécsben rendbe vitetem s valamit még ez után is megh kímélhetünk, annak követője leszek. E mellett vagy hat jó kőmives Legint is kérek tőle, mert amint az Ur is jól tugya it [sic !] majd valamire való Leginyeket sem kaphat az ember. Bár ugyan Eő Excellentiája méltóztatna aTataj Várának épületeihez applicálni, nekünk bizonyára nagy segedelmünkre volna, s nem is kételkedem, hogy ingyen is föl ne állítaná épületeinket, amit ez előtt is nekem szép Ígéretekkel tett vala . . ."

,0 Nyilvánvaló, hogy Radossányi a forcsteria, azaz a konventépület tervének részletes kidolgozását, illetve bizonyos épületrészek terveinek egyszerűsítését akarta Franz Anton Pilgrammal, a kiváló osztrák építésszel „rendbe vitetni". Ugy számított továbbá, hogy ha Esterházy a tatai vár, illetve kastély építkezésénél amúgy is foglalkoztatja Pilgramot, tehát nekik az építész majki utazása és az ott adott utasításokért járó tiszteletdíj ingyenbe lesz: ,,amit ez előtt is . . . szép ígéretekkel tett vala".

41 Az építkezés ebben az évben valóban új lendülettel ismét megindult. Egy korabeli krónikában ezt olvassuk: ,,Ao 1746. esztendőben volt letétele a második kövének a P. Majki Barátok épületén külső részének. Ao 1746. Ugyanazon esztendőben volt letétele az Barát Kápolnának is, mely kívül vagyon az falun."

42 Az 1746-ban lerakott alapkő feltehetően a konvent északkeleti sarkát jelölte. A Barát-kápolna kifejezés a remeteségen kívüli, a celli Szent Szűz tiszteletére emelt szép olaszos homlokzatú templomocskára vonatkozik. Tervezője, Pilgram, a gött-