Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)

218. kép. A keleti olaszbástya kibontott cölöpéi és gerendái gondot, a belső várban csak a ma is álló várépületet (Förthen alaprajzán ez is hiányzik), az északnyugati rondellát és a huszárvártól elválasztó árkot ábrázolta. A Rákóczi-szabadságharcban a vár ismét szerephez jutott. 1705 júniusában Károlyi Sándor tábornok a császáriak kezén levő várat csapataival körülzárta.

57 A várost és a külső várat könnyűszerrel el is foglalták, de a belső várral — elsősorban gyenge és rosszul célzó tüzérsége miatt néhány hetes ostrom után sem boldogultak. Károlyi ekkor akna ásásával kísérletezett, hogy falát felrobbantva rohammal fogkilják el. Az ostrom idején két elnagyolt és eléggé aránytalan alaprajz készült róla. A várat és közvetlen környékét ábrázoló alaprajzon, melyet valószínűleg Rákóczi német tüzértisztje készített, a külső palánkfaltól az épület északkeleti faláig ásott árok is rajta van az alábbi magyarázattal: ,,Az akna, melyet árkával a falig elkészítettünk, de a fal kemény kőből van, és a régi körfal alatt az alapozás alá mentünk." A várépület keleti sarkánál levő északkeleti saroktámpillórnél, az épületet körülvevő falon kívül, mély árokszerű beásást figyeltünk meg, mely az alapozás aljának mélységéig terjedt. A beásás a falra derékszögben északkeleti irányban húzódott. A várépületet körülvevő fal ezen a részen egészen mélyen elpusztult. A mély árokszerű beásásnál a falmaradványban egymáshoz közel három egészen széles repedés van, és a szétrepedt fal a helyéről kifelé elmozdult. Minden bizonnyal az 1705. évi ostrom idején a vár felrobbantására ásott árkot és a felrobbantott fal maradványait találtuk meg (175,214. kép). A vár elfoglalása a robbantással sem sikerült, mert csak az épületet körülvevő falat rombolta szét. Károlyi Sándor tábornok erről 1705. június 24-én Rákóczi Ferenchez küldött levelében a következőket írja: ,,Az mina egyik torony bástyáját felvetette; de belül azon kőfal lévén — kit három felé is nagyon, egész íündamentornáig hasított, de ki nem vetett, — ostromnak nem küldhettem."

58 A várépület újabb falazású északkeleti falában végighúzódó repedés valószínűleg ekkor keletkezett. A kurucok ostroma nagyobb kárt okozott a várban, mert 1705 júliusában az aradi várparancsnok jelentésére a Bécsi Haditanács az Udvari Kamarától kérte a vár kijavításához szükséges pénzt.

59 A vár 1720-ig az aradi várparancsnok igazgatása alá tartozott. Ekkor a gyulai uradalom az uralkodó adományozása, részben pedig vétel révén Harruckern János György udvari tanácsos birtokába jutott.

60 1722-ben Harruckern utasítására Leopold Franz Rosenfeld mérnökkapitány a várról és a városról látkéjoet és alaprajzot készített.

61 Ez az első hiteles látkép, melyet a gyulai várról ismerünk. Igen pontos és részletes felvétel. Jelentősége számunkra pontossága mellett abban van, hogy a várat nagyjából még abban az állapotaiban mutatja, amilyen nem sokkal a töröktől való visszafoglalása után, a XVIII. század húszas évei elején volt. Ezen a látképen déli irányból látjuk a várat (219. kép). Az épület falkoronálján a pártázatos védőfolyosó húzódik végig. Külső falai majdnem teljesen zártak, ablakokat nagyobbrészt csak a későbbi időben véstek rajtuk. Kivételnek számíthatjuk a várépület déli sarkán, a délnyugati falban levő gótikus és a torony délnyugati falában látható keskeny lőrésszerű ablakot, mely valószínűleg a torony XV. században épült harmadik emeleti boltozatos szintjéhez tartozott.

62 A torony felvonóhidas kapujánál - a felvonóhidat magáiban foglaló kis épületet ábrázol. Fennállására a várépület külső falán látható habarcsnyomok utalnak. A látképhez tartozó térkép a vár építéstörténetéhez több felhasználható adatot is tartalmaz (220. kép). Az udvar támpillérei közül az északnyugati épületrész támpilléreit már nem jelöli, amiből arra következtethetünk, hogy ezeket a XVIII. század elejére lebontották. Lehetséges, hogy az elbontott támpillérek tégláit a külső fal leomlott északi és északkeleti részének újbóli falazásához használták fel. A térképen látható az udvar nyugati sarkában álló, két támpillérrel közrefogott kis helyiség, és az északi, északkeleti épületrész is, melyet valószínűleg csak a földszint magasságáig építettek újjá. A várépületet körülvevő falból a nyugati rondellát, a keleti részéhez derékszögben kapcsolódó széles táimpillértés az északnyugati falnál középtájon a kívülről megvastagított fal kis részletét téglafalnak jelölte. A falak többi részét, az északi és a keleti sarkon állott földfalú rondelláit csak szaggatott vonal jelzi, ami nyilvánvalóan arra