Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)

219. kép. Leopold Franz Rosenfeld látképe a gyulai várról 1722-ből (OL. Károlyi de vél tár) utal, hogy a téglafalaknak földfallal erősítése és a terület feltöltése következtéijen inkább csak kiemelkedő körvonalai látszottak. A keleti sarkon álló két támpillér között alig észrevehető különbség van, de úgy látszik, hogy az északkeletit a délkeletinél kisebbre rajzolta. A XVIII. században a gyulai vár fokozatosan elvesztette hadászati szerepét. 1735-ben még a fegyveresen felkelt békési parasztok támadták,

63 de belül egy részét már gazdasági célokra alakították át, kívülről pedig gazdasági épületekkel való körülépítését kezdték el. A várban tartották a vármegyei gyűléseket, s ugyanitt helyezték el a vármegye pénztárát és levéltárát is.

64

Északkeleti részében uradalmi sörfőzőt és pálinkaházat rendeztek be.

65 Délkeleti részének földszinti helyiségeit pedig börtönnek alakították át, ahol a vármegye és az uradalom rabjait együtt őrizték.

66 A kiásott újkori épület- és falmaradványok öszszehasonlítása az egykori ábrázolásokkal és térképekkel segítséget adott a gazdasági épületek építési idejének megállapításához. A XVIII. szazadból, Rosenfeld 1722. évi latképén kívül, a várról és környékéről három ábrázolást ismerünk. A legkorábbi 1745-ben készült, s a várat meg az egyemeletes kastélyt természetes220. kép. A gyulai vár és környéke Leopold Franz Rosenfeld 1722-ben készített térképéről (OL. Károlyilevéltár)