Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)

198. kéj). A várépületet körülvevő í'al torony előtti részlete, a íalkoronán végighúzódó védőfolyosó gerendafészkeivel ós a mellvéd alsó részének maradványával hogy már a legkorábbi építési szakaszban a délnyugati és északkeleti bástyát építették fel. A délkeleti oldalon hosszú sávban erősen kifelé dűlt falat két széles támpillérrel támasztották meg, az északnyugati oldalon pedig az északi sarkától az északnyugati fal közepe táján levő ötszögű bástyáig eléfalazással 250 cm vastagságú fallá erősítették meg (175. kép). A várépületet körülvevő téglafal koronáján 60 cm vastagságú mellvéd és belülről gerendákra épített védőfolyosó haladt végig. A fal torony előtti szakaszán a védőfolyosót tartó gerendák fészkei és a mellvéd maradványa is fennmaradt (193. kép). A gerendafészkek egymástól átlagosan 70 — 80 cm távolságra vannak. Az erősen lepusztult mellvéd maradványából nem lehetett megállapítani, hogy lőrések voltak-e rajta és azok milyen távolságra helyezkedtek el. A védőfolyosó nagyjából a várépület külső falában a déli saroktól a torony felvonóhidas kapujához vezető folyosóval egy magasságban, a járószintnél kb. 70 — 80 cm-rel volt magasabban. Az ásatás adatai alapján az a véleményünk, hogy a vár legkorábbi része a XV. század elején épült, és ekkor a toronyból, a várépület külső falából, az udvar nyugati sarkában téglalap alakú épületrészből, továbbá a várépületet körülvevő falból állt, melynek délnyugati és északkeleti oldalán középtájon — egy-egy kiugró bástya volt (196. és 209. kép). Mindehhez természetszerűleg a vár kútja is hozzátartozott (194. kép). A század elején tehát a XV. századi várnak elsősorban a fő falai épültek fel. Az építkezést Maróthi János 1403-ban adományul kapott Gyula környéki birtokai tették szükségessé, de további építésére életében bizonyára azért nem került sor, mert éveit majdnem állandó hadakozás foglalta le, és Gyulán igen keve194. kép. Az udvar délnyugati részében kiásott középkori kút 10 Magyar Műemlékvi'ilcleiii 145