Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)
195. kép. A várépület építési szintjéből a 10. kutatóárokban előkerült XV. század eleji cseréptöredékek sot tartózkodott. A XV. század eleji várral nem főúri lakóhelyet, hanem elsősorban a gyulai túrtok igazgatási központját alakították ki. 18 A vár XV. század eleji építését az ásatás folyamán előkerült leletanyag is megerősítette. A várépület építési szintjéből előkerült néhány cseréptöredékről annyi megállapítható, hogy a XV. századnál régebbi aligha lehet. Az egyik fazék hornyolt faltöredéke — pénzzel keltezett edényeink közül — a XV. század első harmadában használt kiskunhalas—bodoglárpusztai cserépfazékhoz ha sonlít 19 (195. kép). A torony felvonóhidas kapuja előtti verem legalsó betöltéséből is XV. századi cserépedény-töredékek kerültek elő. Közülük az egyik barnásvörös színű cseréppalack fenékfal-töredéke formájában és díszítésében is a pénzekkel a XV. század első harmadára keltezett bácsalmás juliskamajori cseréppalackkal teljesen azonosnak látszik. 20 ' A vár legkorábbi építési szakaszával kapcsolatosan végezetül meg kell említenünk, hogy a délkeleti falba illeszkedő torony eredetileg, felépülésekor sem volt lakótorony. 21 Ezt bizonyítja az, hogy a torony a várépület nagyobb kiterjedésű falával együtt épült fel, valamint az is, hogy mérete, egészen kicsi belső alapterülete (340 X 340 cm) a lakótornyokénál lényegesen kisebb. A XV. század elején felépült vár azonban nem sokáig maradt az előbbiekben felvázolt formájában, hanem rövid idő múltán átépítették. Erre a XV. század harmincas éveinek végén elkezdődött átépítésre az 1445-ből fennmaradt oklevélből tudunk következtetni, melyet Miklós tripolitáni címzetes püspök, egri püspöki helynök Gyulán állított ki. Ebből megtudjuk: a gyulai várban felszentelte a Maróthi László bán által az apostolok tiszteletére emelt kápolnát, s megengedte, hogy az oltáriszentséget és a szent kenetet az általa megszentelt helyen tartsák, azért, hogy a hívek betegségükben 19G. kép. A várudvar nyugati része a XV. század elején (Erdei Ferenc rekonstrukciós rajza)
