Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)

építése csak a XV. század első éveiben, 1403 után kezdődött el. Zsigmond király ugyanis 1403-ban Gyulát 42 faluval együtt Maróthi János macsói bánnak adományozta, de a vár még ebben az adománylevélben sem fordul elő.

8 Arra gondolhatunk tehát, hogy az építkezés az 1403. évi birtokadományozás után rövidesen megkezdődött, mert nem egészen két évvel később a várnak két várnagyáról is tudunk. Valószínűleg a vár ilyen rövid idő alatt nem épült fel teljesen, és építése az 1405 utáni években is tartott. A kérdés most már annak megállapítása, hogy mi tartozott a legkorábbi részéhez. Már az ásatás megkezdése előtt, a várépület falainak vizsgálatából is látszott, hogy az nem egyszerre és egy időben épült, hanem több építési szakaszt lehet elkülöníteni rajta. Munkánk során legkorábbi részét a későbbi átépítésektől és hozzáépítésektől el tudtuk választani. A vár a Fehér-Körös alacsony fekvésű, az év nagyobb részében vízzel borított területének egyik kisebb emelkedésén, szigetén épült. Itt valószínűleg az ember a középkornál régebben, már az őskor végétől kezdve megtelepedett. Erre következtethetünk a feltöltésből előkerült állatalakos, feltehetőleg szarvast ábrázoló szkíta agyagpecsétlőből és világosszürke színű császárkori cserépedény-töredékekből . A várépület trapézhoz hasonló alaprajzú; északkeleti fala a délnyugati falánál rövidebb (175. kép). Délkeleti falába, középtájon, kisebb kiugrással négyszögletes alaprajzú torony illeszkedik bele. Külső fala átlagosan 200 cm, a délnyugati pedig 300 cm vastagságú, amelynek egészen mély alapozása van. Az alapozás kiásott árkába legalul szürke agyagot döngöltek és ebbe, függőleges irányban, kisebb méretű cölöpöket vertek le. Erre a szürke agyaggal és cölöpökkel erősített rétegre rakták rá az épület átlagosan 210 — 220 cm magasságú kőalapozását

9 (176. kép). A ráépített téglafal a kőalapozásnál keskenyebb, úgyhogy az alapozásnak a téglafalhoz viszonyítva lépcsős kiugrása van. A várépület külső falának felépítése után — a vár XV. század eleji kiterjedésének megfelelően az épület körüli szintet 6 m szélességben 60 —70 cm vastagságú barnássárga agyaggal feltöltötték. Az egészen mély kőalapozás alatt a döngölt agyagba levert cölöpökkel való erősítésnek okát a terület alacsony, nagyrészt vízzel borított fekvésében kereshetjük. Ugyanígy a várépület körüliagyagfeltöltésnek is hasonló oka lehetett. így - többek között — bizonyára az is, hogy a várat mély fekvésű környezetéből magasabbra emelje, a FehérKörös vizének áradásától megvédje. Ásatási megfigyeléseink révén megállapítottuk, hogy a várépület külső fala a délkeleti fal közepe táján álló toronnyal egy időben épült. Ez világosan kiderült abból, hogy a külső fal a torony falával alapozásában is kötésben van

10 (177. kép). A torony eredetileg háromemeletes, összesen négy szintre osztott volt. Valamennyi szintjét dongaboltozattal boltozták át (178—179. kép). Földszinti helyiségének eredetileg csak az első emeletről volt bejárata, 179. kép. A torony első emeleti dongábóltozatának íve az északkeleti falban, a második emeleti újkori gerendaszint vízszintes kivésésével Az első emeleti helyiség délnyugati és északkeleti falában egymással szemben a két nagyobb méretű kőkeretes kapu ma is megvan. Itt a várépület felvonóhidas kapuja a tornyon haladt keresztül. Adélnyugati kapu előtt téglafal maradványai kerültek elő, amelynek délnyugati falára a kapu kinyitásakor a felvonóitidat eresztették rá. Ez a téglafal határolta a felvonóhidas kapu előtt levő vermet, melynek mélysége a kapu küszöbétől számítva 470 cm, és egészen az épület külső fala kőalapozásáig terjedt. Mélysége a külső járószintnél 100 cm-rel volt mélyebben. A középkori járószintnél 80 cmrel magasabban a várépület déli sarkától a torony kapujáig fafolyosó haladt végig. A felvonóhidas kapu előtt a folyosóról falépcsőn lehetett a torony első emeletére feljutni. A fafolyosót tartó gerendáknak a várépület külső falába 170 cm mélyen benyúló fészkeit a déli saroktól a toronyig vízszintesen sorban megtaláltuk (180. kép). Mély benyúlásukból arra következtethetünk, hogy a folyosó eléggé széles, valószínűleg a fel vonóhidas kapuval egyező szélességű (150 cm) volt. A torony első emeletéről, a felvonóhidas kaputól falépcsőn lehetett lejutni az udvarra. Erre gondolhatunk, mert az udvarnak ebben a részében lépcsőhöz tartozó téglaépítménynek nyomát nem találtuk. A torony második emeletén, az északkeleti falban, a keleti sarok közelében egy kisebb ajtón