Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 3. Budapest, 1966)

3. kép. A teplieei bencés apátsági templom feltárt háromhajós kriptája század elején elpusztult későközépkori minorita kolostor alapfalait. Ezáltal fogalmat kapunk az eddig alig ismert kolostorról, annál is inkább, mert kerengőjének a templom déli hajófalához simuló és három csúcsívvel az udvar felé nyíló szárnyát sikerült egyszersmind hitelesen rekonstruálni. Szászsebesen a hatalmas evangélikus templom néhány éve megkezdett helyreállítása nyújtott lehetőséget a XIII. századi hajó és torony belsejének régészeti kutatására. Az eredmények közzétételét nagy érdeklődéssel várjuk. Moldvában igen jelentős ásatás folyik a legrégibb fejedelmi székhelyek településtörténetének és építészeti kialakításának minél alaposabb felderítésére. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a négyszögletes alaprajzú, belső saroktornyos fejedelmi várak Suceavában, Neamtban és Scheiában a XIV. század végén keletkeztek.

12 A hazánkkal szomszédos Ausztriában jóval kevesebb háborús kár esett, mint nálunk. így nem anynyira a helyreállítások igényelte ásatásokról számolhatunk be, mint inkább kifejezetten tudományos célú régészeti tevékenységről. E tekintetben azonban néhány nagyon jelentős település- és építészettörténeti tanulságot hozó eredményre kell rámutatnunk. Nemcsak helyi, hanem európai szempontból is különleges figyelmet érdemel a salzburgi székesegyház 1956 és 1958 közt végzett feltárása (4. kép). A város érseksége Közép-Európa keleti felében igen fontos szerepet töltött be. Csupán a minket közvetlenül is érdeklő zalavári vonatkozásokra utalok, melyekről aránylag bőséges, egykorú, tehát IX. századi adatok ismeretesek. A dóm korai történetének tisztázása így a helyi érdeken messze túlnő. Az ásatások során meg lehetett állapítani, hogy a jelenlegi barokk épület legkorábbi elődje a római korban keletkezett. Az T—II. századi alapfalak és egy későrómai, IV. századi soros temető egyértelműen antik településre vallanak. Erre épült a VIII. században Virgil érsek háromhajós, kereszthajó nélküli bazilikája, melyet a 845. évi nagy égés után a zalavári Mária-templomot 850ben felszentelő Liupram érsek javíttatott ki. E korai, VIII—IX. századi bazilika alaprajza világosan Lombardiára vall. Az említett körülmény számunkra igen tanulságos, hiszen tudjuk, hogy Pribina zalavári, Adorján tiszteletére szentelt templomát Liupram érsek salzburgi mestereivel emeltette. Az észak-itáliai művészeti hatás a XI. század első felében döntően jelentkezik István király építkezéseiben, többek közt Zalaváron is.

13 A salzburgi dóm ásatása világosan bizonyítja, hogy a szóban forgó terület dél felé mutató összefüggései már a Karoling-korban elevenen hatnak. Szervesen kapcsolódik hozzájuk a XI. századi magyarországi építészet. Visszatérve a salzburgi ásatáshoz, a VIII. századi bazilika déli mellékhajója keleti részén — valószínűleg — Liupram kápolnát építte-