Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Dragonits Tamás: Az 1959-1960. évi várnegyedi műemlék-helyreállításokról

60. kép. Országház utca 20. sz. A helyreállított kapualj, az újonnan épített udvari szárny és kert egy részlete zat ablakkeretén, a kapukereten és a gótikus ívso­ron kívül az egész kőarchitektúra új az épületen. Nem vonatkozik ez az eredeti formában megha­gyott ülőfülke-sorra. A rácsok, korlátok és asztalos­szerkezetek mind újak, csak a kapu fából készült íves díszeit tudtuk megmenteni és az új kapura részben felhelyezni. A kapualjban megtaláltuk a macskaköves padozatot, amelyet kiegészítettünk. A Dísz tér 12. sz. ház tér felőli részén két ablak ­axis maradt meg, míg a harmadikat egy korábbi állagmegóvás során falazták fel. Az épület udva­rának déli szárnyából csak a főfalak álltak, az északi szárny két emelet magasságban lakott volt. A Bástyasétány felőli szárny szintén lakott volt, de ez csak egyemeletes. Az 1913. évi átalakítás a házat eredeti, illetőleg 1845 után nyert klasszicista külse­jéből kiforgatta. A lakások, amelyek a grófi palo­tából felszabdalás útján létesültek, korszerűtlenek voltak, fafödémeik pedig igen rossz állapotúak. Ezért az épületet teljes egészében újjá kellett építeni. Az újjáépítés célkitűzése az volt, hogy visszaadja a ház egységes klasszicista megjelenését. A tér felőli homlokzat a megmaradt keretkövekkel, az axisok rögzített helyével, a műkő kötények alatt talált tükrökkel és párkány-maradványok­kal adott volt. A főpárkány is megmaradt; s csak a később fölé és alá helyezett díszeket kellett eltá­volítani, hogy az eredeti állapotot visszanyerjük. Bizonytalanság csupán a klasszicista kapu kiala­kításánál mutatkozott. Rá vonatkozóan semmi­lyen leletanyag nem állt rendelkezésre, és az egyetlen fellelhető fényképen is csak annyit lehetett megállapítani, hogy a kapu egyenes zára­dékú volt. Mivel a kapu közvetlen közelében török kori keretezett nyílást találtunk, amelynek bemutatása kívánatos volt, a lizéniákkal keretezett klasszicista kapu rekonstrukciós kísérletétől elte­kintettünk, és a legutóbbi állapottal rokon, íves kaput készítettünk, természetesen a volt Atlasz­figurák nélkül. Olyan ellenvélemény is felmerült, hogy az épület második emeletét le kellett volna bontani. Ha figyelembe vesszük a tér egyéb pont­jain meglevő, illetőleg építendő többemeletes háza­kat, és a szóban forgó épületet nem szemből, hanem az Úri utca vagy Tárnok utca felől, illetőleg a Hunyadi János utca érkezése felől szemléljük, akkor el kell vetnünk ezt az ellenvéleményt (külö­nösen, ha az épület eredeti klasszicista megjele­nését is védendőnek tekintjük). A kapualj — nagy­jából az eredeti klasszicista állapotban — megma­radt, így ennek visszaállítása különösebb feladatot nem jelentett. Sajnálatos, hogy a mennyezeti tükrök gipszdísze, amelyet újrakészítés céljából szedtek le, a kivitelező raktárában elveszett, és így a tükröket csak díszítés nélkül lehet bemutatni. 61. kép. Országház utca 20. sz. A kert 62. kép. Országház utca 20. sz. A helyreállított homlokzat Az épület átalakításakor egy furcsa csigalépcsőt építettek az eredeti lépcsőház helyett, de nem annak helyén, hanem az udvarba beállóan. Ezt a lépcsőt, amely egyetlen szinthez sem érkezett közvetlenül, hanem csak néhány, még tőle függetlenül beiktatott lépcsőfok segítségével, és a klasszicista udvart erősen zavarta, le kellett bontani. Helyette az ere­deti lépcsőház helyén készítettünk xij, hangvételé­ben a stílushoz közelálló, de azt nem utánzó lépcső­házat. A klasszicista udvar megjelenését előnyö­sebbé teendő és az épület jobb kihasználását bizto­sítandó, az udvar felől a sétányi egyemeletes szár­nyat két emelet magassággal építettük meg. A meg­levő függőfolyosókat és rácsokat a szükséges helye­ken azokkal megegyező új szerkezetekkel pótoltuk. A Bástyasétány felé a homlokzatot a meglevő elemek ismétlésével, de a mögöttes helyiségek fény­igényének figyelembevételével az eredetitől némi­leg eltérő módon alakítottuk ki. Nagy problémát jelentett a Dísz téri épületszárny 22 m-es beépítési mélysége. K/t nagyméretű lakások idehelyezésével oldottuk meg. Vitatható, hogy az Építési Szabály­zat konyhákra, szellőzésekre vonatkozó előírá­saitól való kisebb eltérés árán nem lett volna-e helyesebb egy-egy ilyen nagy lakás helyére két-

Next

/
Thumbnails
Contents