Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Dragonits Tamás: Az 1959-1960. évi várnegyedi műemlék-helyreállításokról

két kisebbet tenni; e lakások légköbméter száma ugyanis olyan nagy, hogy az egy lakásra eső költség viszonylag nem túl magas légköbméter-ár mellett is megdöbbentően sok. Azt gondoljuk, hogy egy-két nagyobb lakás építése a Várban megengedhető. Meg kell említeni még a Bástyasétány felőli szárny földszintjén levő két helyiség festését, amely a XIX. század első éveiből származik, és amelyet eredeti formájában restauráltak. Fentiek keretében, mint azt elöljáróban bejelentettük, nem törekedtünk a helyreállítások összességének még az előadottakhoz hasonlóan vázlatos ismertetésére sem. Azokra a tervezési, kivitelezési és beruházási problémákra kívántunk néhány példával rámutatni, amelyek egy-egy épület elkészülését az előkészülettől a befejezésig befolyásolják. Az eredményről, legyen az pozitív vagy negatív, a szavaknál lényegesen többet mondhatnak az elkészült és megtekinthető épületek. Nyomatékosan rá kell azonban mutatni arra, hogy a Várnegyed helyreállításával kapcsolatos bírálat — mind a jelen-, mind pedig az utókor ítéletében — a szükségesnél több gáncsolni valót fog találni, ha a tennivalókat a budai Várban kicsinyesnek tűnő házkezelési szempontokból és nem az épületek adottságaiból kiindulóan fogják meghatározni, ha nem lesz mód a kivitel színvonalának emelésére, ha a befejező munkákat, a felszereléseket nem lehet műemlék-helyreállítási igénnyel megvalósítani, és ha a későbbi javításokkal az eredeti elképzeléseket bántóan megváltoztatják. Népgazdaságunk a Várnegyed helyreállítása érdekében jelentős erőfeszítéseket tesz. Ennek eredményességétnem szabad kockáztatni. Az 1959—1960ban helyreállított házak értékeiből és hibáiból - az azóta eltelt időt is figyelembe véve — jól kiolvasható ez a tanulság. Dragonits Tamás UBER DIE WIEDERHERSTELLUNGSARBEITEN DER DENKMÄLER DES BURGVIERTELS IN DEN JAHREN 1959 - 1960 Die meisten Gebäude des Burgviertels wurden in Teilarbeiten wiederhergestellt, und noch heute begegnet man Wiederherstellungen, die in zwei bis drei Perioden erfolgen. Diese Methode ist vom Gesichtspunkt der Denkmalpflege, wie auch in wirtschaftlicher Hinsicht beanstandbar, doch ihre Ursachen reichen weit zurück, in die Zeit, da die materiellen Mittel stets nur die Lösung der dringendsten Aufgaben ermöglichten. Vermutlich werden sich diese Ursachen noch auf weitere Jahre auswirken. Im Artikel ist die Geschichte der Wiederherstellung der Burg kurz beschrieben, dann werden einige» der Wiederherstellungsanträge mit denen die Fachleute am Anfang der 1950er Jahre die Arbeiten über den toten Punkt hinwegbringen wollten, ausführlich behandelt. Aus den Vorausgegangenen leitet der Verfasser seine Wiederherstellungstätigkeit in den Jahren 1959-60 ab, ohne auf die im Bereich des Burgviertels erbauten neuen Gebäude einzugehen. Von den Wiederherstellungsarbeiten, welche verschiedene theoretische und praktische Probleme aufwerfen, bespricht der Verfasser ausführlieb jene, deren Planungsund Ausführungsprobleme er als Planer eingehend kennt.