Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Détshy Mihály – Kozák Károly: Az egri várban álló gótikus palota helyreállítása

ekkor már csaknem egyedül áll a vár területén, miután Fuchs érsek 1806-ban a többi, valószínűleg szintén középkori vagy legkésőbb XVI. századi épületet lebontatta.

64 A kevéssé szemléletes leírásból kivehetően az épületben vannak a már ismert tömlöcök; továbbá - nyilván az emeleten — magtárak találhatók itt. Külön megemlíti Gorove a börtönkápolnát: ,, . . . el nem mellőzhető még azon kápolnának említése, melly ma is a tömlötz felett megvagyon, és a mellybe valaha a német Oommendans is Sz. Misét hallgatott, és ennek falain némely Gotthus árkusoknak maradványai szembetűnők..." A következő évtizedben az érsekség gazdasági iratai között ismételten megtaláljuk a palotaépületen végzett javítási munkák elszámolásait. 1831ben a tömlöcök rácsaira, a magtár új tetőzetére és a tömlöctartó lakásának javítására,

65 1 8 46-ban a vári belső kápolna s a tömlöcök igazítására és meszelésére, a tömlöctartói lakás fedelének javítására, a tömlöcök fölötti legfelsőbb magtár elkorhadt deszkázatának cseréjére kiadott összegeket regisztrálják.

0 6 Az épület ekkori állapotát mutatja egy 1845 körüli, az egri várat délről ábrázoló kis akvarellkép.

67 Az épület a várfennsíkon egyedül áll. A gótikus folyosónak csak négy középső árkádja látható, amely a legutóbbi időkig is nyitva maradt. Felette, a XVIII. századi fatornác helyén, féltető. A folyosó keleti végéről indul — a börtönalaprajzoknak megfelelően — az emeleti lépcsőfeljárat szabadon lebegő, lefedett lépcsőkarja. Az emeleti homlokzaton jellegzetes, fekvő téglalap alakú magtárablakok láthatók. Az épület további sorsáról Balogh János főhadnagy Eger váráról írt könyvéből értesülünk.

118 11. kép. A X. sz. folyosói pillér és fejezete Balogh a domonkosok egykori, törökök által átépített kolostorának véli az épületet, amelyre, szerinte, a XIX. század elején húznak magtár céljára emeletet. Az emeleti nagy magtárt 1851ben Bartakovics érsek Swartz egri gőzmalmosnak korparaktározásra bérbe adja, a földszinti érseki börtönöket pedig katonai fegyház céljára a katonaság rendelkezésére bocsátja. 1867-ben a magtár bérletét felmondják, amely ezután üresen marad. 1871-ben az érsek a várat a Honvédkincstárnak adja át. likkor az épület földszintjén fegyverraktárt, puskaműves lakást és műhelyt, valamint fogdákat, emeletén irodákat és legénységi termeket alakítanak ki. Balogh mint érdekességet megemlíti, hogy a földszinti nagy börtönhelyiség a nyugatról számított második terem - északi falában 1874-ben 180 forint költséggel, a 6,18 in vastag falazatot átvésve, ablakot törettek. Az épület a várterület jelentős részével 1957-ig honvédségi használatban marad. Sajnos, a mindenkori pillanatnyi igények szerint az épületben ebben az időszakban is állandó átalakítgatás folyik, amelynek sok középkori részlet esik részben vagy teljesen áldozatul. 1925-ben a Műemlékek Országos Bizottsága megbízásából Wälder Gyula építész megvizsgálja a gótikus folyosó állapotát. Javaslatára megszüntetik az ennek végén épített mosókonyhát, és a boltozati bordák s zárókövek sérüléseit — sajnos kevéssé szakszerűen — kijavítják.

69 A Honvédség 1957-ben lemond a vár ekkor még kezelésében levő területéről és épületeiről, s ezeket az egri Dobó István Vármúzeumnak adják át. Az épületen végzett kutatások Az épületen végzett kutatás részben falfeltárás, részben régészeti ásatás formájában történt. Mivel a kétféle feltárás egymással összefüggő megállaintásokra vezetett, a kutatásokat együtt ismertetjük, az épület egyes részein végighaladva. A földszinti gótikus folyosó déli homlokfalának külső és belső oldalán végzett vakolatverés nyomán a középső szakasz feltárás előtt is nyitott árkádnyílásaitól a folyosó nyugati végéig további három, kelet felé két befalazott árkádnyílást tártunk fel. A feltárt keleti szélső pilléren újabb ív vállindítását találtuk. E pillértől keletre, a folyosó végéig, újabb kori, öszszefüggő tömör fal húzódott; és ugyanilyen zárta le keletről a folyosót. E falak bontásából több másodlagosan beépített gótikus, faragott kő töredék került elő, köztük a folyosó lebontott keleti szakaszának árkádív és keresztboltozati borda darabjai. A falak építésének korát meghatározó lelet nem volt. A lebontott fal helyén és annak vonalát folytató kutatószelvényben további kilenc pillér alapját tártuk fel, melyek közül négy az épület mai keleti végfalától keletre helyezkedik el. Az árkádíveket hordó pillérek a nyugatról számított I. és II. sz. pillér kivételével szabályos nyolcszög alaprajznak, 57 X 57 cm befoglaló négyzet mérettel. Legalsó kövük négyzet alaprajzú, amelyen félgúla alakú prizmák adják az átmenetet