Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Voit Pál: Az egri extrinitárius templom

így Povolny János pallérját, Kajland Simont, Plitzner János kőfaragómestert,

40 Polereczky György ácsmestert,

11 Ferenczy Ferenc

42 és Scheldorf Ferenc

43 asztalosmestereket, Fazola Lénárd" cs Krugh István

45 lakatosmestereket, Spórer Mihály márványost,

4

" Öreg Hösz János szobrászt,

47 Huszár Ferenc festőt,

48 Somodi István

49 és Zavadovics Tamás

50 fazekas mestereket, Koncz Pál orgonást,

51 valamint Jüsztl József harangöntőt.

52 1 78(5. július 15-én a városi tanács kihirdette, hogy ,,az egri fehérbarátok templomának oltárai, képei stb. kótyavetye által el fognak adatni".

53 Valószínű, hogy még az árverést megelőzően merült föl az épület papi szemináriummá való átalakításának gondolata. Feltehetően a papnevelde valamely részlege költözött volna a trinitárius konventbe. Mint tudjuk, a mai szeminárium épületét 1772-ben építették ki a harmadik emelettel.

54 Az így bővített épület azonban csakhamar szűknek bizonyult, és Eszterházy püspök Grossmann József tatai kőművesmesterrel készíttet terveket az új déli keresztszárny (kápolnaszárny) kiépítésére. Az építkezés Grossmann tatai pallérjának, Veber Jánosnak vezetésével 1784-ben már megindul.

55 A munkálatok azonban, úgy látszik, annyira kezdeti állapotban voltak, hogy érdemesnek látszott a régi szeminárium kiépítésének és az elhagyott trinitárius kolostor célszerű átalakításának költségkihatásait összevetni. Ilyen célból és ebből az alkalomból készíthette el Povolny János egri kőművesmester — immár másod ízben — a kolostorépület alaprajzait. A rajzokon az újonnan kialakítandó helyiségeket is feltünteti, sőt az utca vonalában az épületet meghosszabbítja. A toldaléképület emeletén létesítették volna a spirituális prefektus háromszobás lakását. Az emeleten két tanterem (Museum) és két nagy közös hálószoba (Dormitorium), a földszinten egy tanterem, továbbá étkező és gazdasági helyiségek sorakoztak volna.

50 Az átépítésről s a külső és belső helyreállításról Povolny részletes költségvetést készített, amely a terv mellett fekszik. Az egyházi hatóságok ennek alapján úgy döntöttek, hogy a régi szeminárium küszöbönálló bővítése gyakorlati szempontból előny ösebb. Természetszerűen ezután felvetődött a trinitárius épületkomplexum világi célra való felhasználásának gondolata, s ezzel megkezdődött a harmonikus művészettörténeti együttes dezolálási folyamata is. Az 1786. évi árverésen a templomot megfosztották legszebb ékességeitől. A félkörökben záróeló kereszt hajó déli apszisában most előkerült márványozott díszű építmény — amely az egykori Szent Kereszt oltár retabuluma volt — fogalmat nyújt a berendezés színvonaláról. A gyöngyöshalászi plébániatemplom hajójában megtalált barokk tölgyfapadok és az ottani sekrestye már megcsonkított sekrestyeszekrénye ma még egyedüli tanúi az egri trinitárius templom műtárgyállományának.

57 1785 és 1796 között — ismeretlen célból — újra felmérik a templom és a kolostor falait.

58 A szép 233. kép. Az egri extrinitárius templom északi kereszthajója a helyreállítás előtt kivitelű földszinti és emeleti alaprajzot ezúttal Francz József püspöki építőmester — Fellner Jakab egri utóda — készíti el.

59 A felmérés, néhány 234. kép. Az egri extrinitárius templom szentélypárkánya és a főoltár fejezetei a helyreállítás után