Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Voit Pál: Az egri extrinitárius templom

235. kép. Az egri extrinitárius templom párkány- és pillér tagozatai az első déli helyreállított műmárványborítású — oltárfülkéve] 236. kép. Az egri extrinitárius templom boltozatrendszere, golyvás hevederlábazatai, párkányzata és az első északi oltárfülke kialakítása részlettől eltekintve, megegyezik a Povolny-félével. Miután a tervrajzok ,,Delineationi Magazini Agriensi" feliratot viselnek, fel kell tételeznünk, hogy ez időben a kolostort raktár céljára szemelték ki, valószínűleg a Királyi Sóhivatal számára. 1785. március 6-án ugyanis a már becsüsként szereplő mesterek bizonylatot állítanak ki a fenti hivatal részére az egri extrinitárius konvent épületéről.

00 A Vallásalap — amely a feloszlatás után az objektum birtokosa lett —, úgy látszik, tárgyalásba bocsátkozott a Haditanáccsal is, és fölmerülhetett az a gondolat, hogy a trinitárius kolostort katonai raktárrá alakítsák át. E célból bizonyos helyreállítási munkákat is terveztek. A javításokról szóló költségvetéseket, ill. számlákat 1794. május 3-tól 1796. április 7-ig nyújtotta be Zavadovics Tamás egri kályhás, Polereczky György ácsmester, Scheldorf Eerenc asztalosmester és Künstl András lakatosmester.

61 Ebből az alkalomból elkészítették az épületegyüttes helyreállítási, ill. fejlesztési terveit is. Ezekre vonatkozó számláit és terveit Zwenger egri kőművesmester

62 1796. március 23-án nyújtja be.

63 A terv azonban egyelőre nem valósult meg. Tudjuk, hogy a kolostor és a templom tovább pusztul. 1800-ban a rendházat zsellérek lakják és rongálják. Nincsenek ajtók, ablakok, kályhák. A sérült tetejű templom és kolostor boltozatait a becsorgó eső is pusztítja.

64 Midőn az agg és beteg papok egri háza az 1800. évi tűzvész áldozata lett, a püspökség az elpusztult épület helyett a trinitáriusok rendházát akarta igénybe venni. Ennek helyreállítása a benyújtott költségvetés szerint 3000 forintra rúgott volna. A papi menházat azonban később kijavították, a trinitárius épület sorsa továbbra is bizonytalan maradt. Eszterházy Károly püspök 1799-ben bekövetkezett halála s az egyházmegye felosztása, ill. az érseki szék betöltése közötti idő (1804) nem volt alkalmas a kérdés megoldására. Végül is a Helytartótanács 1804. február 13-án kelt 3049. sz. rendeletével a templomot és a mögötte elterülő kert egy részét a rendház kertjéből kiszakította a később létesítendő plébánia céljaira. Az egyházi hatóság azonban ezt a megoldást sem fogadta el, azzal az indokolással, hogy az a székesegyházhoz közel fekszik, tehát annak csupán kisegítő templomaként használható, és ott önálló plébánia felállítása felesleges. Ezzel a nyilván anyagias természetű határozattal az egyház maga döntötte el a művészi kialakítású, pompás térhatású építmény további sorsát.

65 A kolostor ugyanekkor a Vallásalap kezéről vétel útján - 6000 rajnai forintért - a Haditanács birtokába került.

66 Az épületben a katonai főparancsnokság élelmezési raktárt létesített. Egy év múlva a templom, a sekrestye és a fölötte levő helyiségek — amelyeket a Helytartótanács a plébánia számára visszatartott — szintén a Hadikincstár kezére jutottak. A templomot ugyanis 1805. november 30-án nyilvános árverésre bocsátották. Miután vevő nem jelentkezett, a katonaság raktár céljára alakította át.

67