Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Tóth János: Népi műemlékek vizsgálata

213. kép. Kereseliget (Somogy m.). Az Enyődimalom a Réti folyón cés" — tűzhelyes ház található ma is, amely adatokat szolgáltathatna a hatodik háztípus kialakulásáról. Különösen fontos lenne az erdélyi emeletes ház és a délszláv nyitott tornácos ház (dokszat) közötti építészeti kapcsolat felderítése. A hasonlóság következtében feltételezhető, hogy török fogságban levő magyarok építették a Jugoszláviában található emeletes faházakat. Végül fel kell kutatni a kiemelkedő képességű népi mesterek munkáit munkaterületük elhatárolása és jelentőségük (hatásuk) felmérése érdekében, az ország egész területén. III. A gazdasági épületek közül legértékesebbek a nyugat-magyarországi — őrségi, göcseji — emeletes „kastélok" (kamrák), amelyek szerkezeti és formai kialakításában művészi készség és kiváló mesterségbeli tudás nyilatkozott meg. Szabolcs-Szatmár megyében a hosszú csűröknek, Nyugat-Magyarországon a pajták kötőgerenda nélküli cséplőszérújenek értékes szerkezeti sajátosságait kell tovább tanulmányozni. A gazdasági épületek Zala megyei pajtatípusáról az újabb kutatások értékes adatokat közöltek.

9 A kétbeltelkes települések fennmaradt pajtásistállóit az egész országban fel kell kutatni. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei — tanulmányunk elején említett — hatszögű alaprajzú pajták felkutatása is értékes eredménnyel járhat. IV. A népi jellegű ipari műemlékek felkutatása is újabb keletű, és különösen fontos, mivel a használaton kívül álló, kis hatásfokú ipari építmények gyors ütemben pusztulnak. Az agyagipari gerencsér kemencék felkutatását és felmérését a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Kutató Csoportja végzi. A falukutatások kapcsán kerül sor a legértékesebb gerencsér műhelyek — kemencék — felmérésére is. Fel kell kutatni a kovács, bognár stb. műhelyeket is, amelyek a régi magyar kézművesipari kultúra értékes hagyatékát őrzik. A vasipari műemlékek védelmét a kohászati történeti bizottság vette kézbe, amely az ország egész területén felkutatja • és felméri — a vasolvasztókat. A műemlékvédelem legnagyobb gondjai közé tartozik a malmok védelme. Ezernél több vízimalomról tudunk az országban, ezek nagy része tétlenségre kárhoztatva megy tönkre. A tízezernyi hajómalomból egyetlen példány maradt fenn, a többit elpusztították részben a dunai árvizek, részben volt gazdáik. Kb. 40 szélmalmot, 20 száraz- és 30 kalapácsos malmot kellett megvizsgálni és dönteni gyakorlati vagy eszmei műemléki védelmükről. Felkutatásra várnak a ma már csekély számú kőtörő, olajütő, gubakalló, kendertörő és fűrészmalmok is.

10 214. kép. Ráckeve (Pest m.). Hajómalom romos állapotban. Helyreállítva 1961-ben