Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Tóth János: Népi műemlékek vizsgálata

215. kép. Balatongyörök—Becehegy (Veszprém m.). A Xagy Mihály-féle pince 1860-ból A mezőgazdasági építészet jelentős alkotásait, a magtárakat is fel kell kutatni. A műemlékvédelem legnehezebb feladata a szőlészet ipari építményeinek, a pincéknek felkutatása. A kereken 3000 magyarországi település mintegy kétharmadának van szőlőhegye, rengeteg pincével (Zala megyében az 1860-as években 34 000 pince volt). A mezőgazdaság szocialista átszervezése következtében jelentőségét veszti a szőlőhegyi pincék nagy része, épp ezért rendkívül fontos a műemléki értékű pincék megállapítása és megmentése. E pincék őrzik még a népi szőlészeti kultúra maradványait (a préseket stb.) s a népi fa- és kőépítészet szerkezeti eredményeit. Jelentős e pincék építészeti, formai kiképzése is. A népi mesterek e kis pincéket ugyanazzal a gonddal építik, mint a lakóépületeket. A szőlőhegyekben található a legtöbb népi műemléki együttes: pincesorok, egész pincevárosok (pl. Drávapalkonyán és Villánykövesden, Baranya megyében). Belőlük kell kialakítani azokat a rezervációkat, amelyekben a természeti és az építészeti értékek harmonikusan egészítik ki egymást és amelyek egy régi kultúra eredményeit őrzik (pl. a cáki gesztenyés pincék sora Vas megyében). Felkutatásuk rengeteg munkával járt eddig is, és teljes feltárásuk egy évtized alatt sem várható. A hidak felkutatásával már két esztendőn át foglalkozott Gáli Imre, és módszeres munkával értékes adatokat tárt fel eddig is. Adattári kutatás előzi meg munkáját, és helyszíni szemrevételezéssel egészíti ki levéltári adatait. A nagy anyag feltárásához szükséges lenne újabb munkaerők bekapcsolása. V. A műemlékvédelem az elmúlt évtizedekben elsősorban a monumentális szakrális építészettel foglalkozott, és kevés gondot fordított a falusi, kisebb szőlőhegyi kápolnákra, kőképekre, kálvá216. kép. Drávapalkonya (Baranya m.). Szőlőhegyi pincesor