Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Tóth János: Népi műemlékek vizsgálata

változtatott rajta az úrbéri rendezés. Ez az előmunkálat akkor lenne teljes, ha külön településtudományi csoport foglalkozhatna vele az Országos Műemléki Felügyelőség keretében, amely adatokat biztosítana a falukutatók számára és folytathatná Györffy István településtudományi kutatását. Különösen értékes munkát végzett a régészet. Méri István eddig két elpusztult falut tárt fel. Az egyik a XIII. században a tatárjárás alkalmával elpusztult halmaztelepülés (Tiszalök—Rázompuszta, Szabolcs-Szatmár megye), a másik a XVII. században elpusztult utcástelepülés (Móric, Szolnok megye).

3 Értékes munkát végzett Major Jenő, amikor a középkori települések

1 és telektípusok

5 kialakulását elemezte levéltári kutatások alapján. Gondot fordít a műemlékvizsgálat a mesterségek falvainak — a kőműves-, az ács-, a bognár-, a gerencsér-, a halászfalvaknak — eddig elhanyagolt felkutatására. A hajómolnár falvak közül Paks településtörténetét vizsgálta Kende Ferenc, levéltári és helyszíni tanulmányok alapján. Külön tanulmányozandók az őrségek középkori eredetű sajátos szeres települései, ahol a település több apró faluból (szerből) áll és az egyes szerek egymástól néha kilométernyire fekszenek (a Vas megyei Őrség, a Zala megyei Göcsej szertelepülései). A falukutatások során kitűnt, hogy több olyan településünk van, amelyet teljes egészében védeni kell, és sok olyan településrészlet, tér és utcakép, amely a védelemre érdemes. A településvédelmet először Szigligetre vonatkozóan léptette életbe a műemlékvédelem, a település egyszerűsített általános rendezési tervének elkészítése alkalmával. Ebben a műemléki jelentőségű területek védelme mellett a településfejlesztés is védetté válik, azokkal az utcanyitási, telekfelosztási és beépítési előírásokkal, amelyek a rendezési terv függelékét alkotják. Szigligetre a Balatonkörnyék 1957. évi népi műemléki vizsgálata hívta fel a figyelmet. Szép hegyterülete, el nem rontott Balaton-partja és falu-települése, értékes és gazdagváltozatú népi építészeti műemlékei, zöld területei (szőlőhegyei és szőlőhegyi pincéi, erdei és fasorai) avatták védett műemléki településsé. Hasonló műemléki védelmet kapott Hollókő és Tihany. A falukutatások hívták fel a figyelmet a Fertő vidéki települések utcai előtornácos házsoraira (Fertőszéplak, Fertőszentmiklós, Fertőhomok, Agyagosszergény, Hegykő stb., Győr-Sopron megye), a szőlőhegyek pincesoraira (Petőmihályfa, Vas megye), a villánykövesdi (Baranya megye), a cáki (Vas megye) pincesorra és a velük kapcsolatos természetvédelmi értékekre. Faluközpontjainkat és falusi tereinket vizsgálta helyszíni kutatások alapján Korompay György, s tanulmányával felhívta a figyelmet a falumag vizsfaluközpontok védelmére.

6 Az alföldi tanyákkal kapcsolatban folytatni kell azt a munkát, amelyet Vargha László a tilalmasi tanyák vizsgálatával kezdett el.

7 Ez a munka különösen fontos, mivel a tanya világ teljes felszámolása várható. 208. kép. Fertőszéplak (Győr-Sopron m.). Utcai előtornácos házsor //. A lakóépület-kutatás a típusokat és a típusvariánsokat keresi az alaprajzban, tetőformában és udvarkialakításban. Bátky öt típust talált a XX. század első harmadában élő házak (különösen a tüzelőberendezések) vizsgálata alapján. E típusokat az erdélyi székelyek lakta terület, a palócság, a Közép- és Dél-Dunántúl, valamint az Alföld lakóházainak vizsgálata alapján állapította meg.

8 Ugy látszik azonban — s erre Bátky is gondolt —, hogy van egy hatodik típus is, a Felső-Tisza vidéki (északkeleti) magyar lakóház, amely alapjaiban eltér minden körülötte levő típustól. Fel kell tételezni, hogy az eddig fel nem kutatott területek vizsgálata újabb típus megállapítását teszi szükségessé. Külön probléma a nyugat-magyarországi — göcseji, őrségi — kerített házak eredetének tisztázása is, amelyei egy szlovéniai és stájerországi vizsgálat elősegítene. A háztípusok fejlődéséről sok adatot tár fel a falukutatás. Fontos a háztípusok fejlődésének megállapítása, mivel biztos támpontot jelent a jövő korszerű lakóház-kialakításához. Végeredményben úgy látszik, hogy a fejlődés folyamán Magyarít 209. kép. Torockó — Rimetea (Románia). Régi ház (Kós Károly rajza) 14 Magyar Műemlékvédelem 209