Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Entz Géza – Gerő László: Műemlékvédelmi tapasztalatok szocialista országokban

szempontjából. Munkáink a végrehajtás tekintetében általában jó színvonalat érnek el, de megfelelő' tudományos előkészítésük és dokumentálásuk csak most alakul ki. Nehézséget okoz a restaurátorok aránylag kis száma s ezek egységes szervezetének hiánya. Műemléki szobrász és falfestmény-restaurátor részlegeink csupán néhány szakembert számlálnak, s így e keretben alig birkózhatunk meg a sürgős és egyre sokasodó feladatokkal. A fafaragványok és a nem múzeumokhoz tartozó berendezési tárgyak ellátatlanok. Ezért nagy szükség van restaurátor-műhelyeink lehetőség szerinti kifejlesztésére, munkamódszereik korszerű finomítására. Meg kell oldani a laboratóriumi vizsgálatok biztosítását és a restaurálási eljárások tudományos kikísérletezését. Fontos a külföldi tapasztalatcsere is. E tekintetben a lengyel, német és cseh gyakorlat adhat helyes indítékokat. Futólag áttekintettük néhány szocialista ország műemlékvédelmét, s utaltunk ez irányú hazai tevékenységünkre. Még ez a rövid, helyi tapasztalatokból táplálkozó összefoglalás is világosan mutatja, hogy mindegyik nép sajátos viszonyainak megfelelően alakította ki műemlékekkel kapcsolatos munkáját. Alapelvekben nemigen van lényeges eltérés, de a történeti körülmények különbözősége mindenütt kifejlesztett az illető népre és országra jellemző sajátságokat. A második világháború okozta pusztulások mértékének különbözősége következtében pl. az egyes országok műemlékvédelme más és más útra tért. A páratlanul súlyos veszteség a lengyeleket egész városmagok, városrészek rekonstrukciójához vezette ugyanakkor, midőn a szinte érintetlenül maradt cseh műemlékek az épületek eredeti állagának szigorú megtartását követelik meg. Mi nagyjából a középhelyet foglaljuk el; a szóban forgó szempontból mindkét országtól tanulhatunk, de teljesen egyiket sem követhetjük. A Német Demokratikus Köztársaságban is hatalmas pusztítás történt, mégsem azonos a helyzet a lengyelországival, mert egyrészt még mindig sok műemlék maradt meg, másrészt a világhírű épületek teljes helyreállításának szükségessége vitán felüli, s így ismét sajátos eljárás indokolt. Csak egyetlen, bár rendkívül jelentős szempontot emeltünk ki a helyi körülmények szabta eltérések magyarázatára. E szempontok természetesen szaporíthatok. Ennek ellenére kétségtelen, hogy a szocialista műemlékvédelem elvi és gyakorlati keretei, távlatai megszülettek; s a feladatok megoldásához a szóban forgó terület minden népe a maga sajátosságai mellett, sőt azok által is nagy mértékben járul hozzá. Entz Géza—Gerő László ERFAHRUNGEN DER DENKMALPFLEGE IN SOZIALISTISCHEN LÄNDERN Auf Grund von Erfahrungen an Ort und Stolle und von Literaturangaben gibt der Aufsatz einen Überblick über die fünfzehnjährige Entwicklung der Denkmalpflege in den Volksdemokratien. Für die Untersuchungen standen Angaben aus der Tschechoslowakei, aus Polen, aus der Deutschen Demokratischen Republik und aus Rumänien zur Verfügung. In das so gewonnene Bild fügt sich die kurze Zusammenfassung der ungarischen Verhältnisse ein. Die lokalen Eigenheiten und die Bewertung der Denkmalpflege bei den verschiedenen Völkern geben die Möglichkeit für einen interessanten und lehrreichen Vergleich. Es läßt sich feststellen, daß die Grundprinzipien überall die gleichen sind, lediglich die unterschiedlichen historischen Bedingungen haben die Eigenheiten der einzelnen Völker entwickelt. Ausgehend von der sozialistischen Denkmalpflege skizzieren und bewerten die Verfasser die Organisation der Denkmalpflege der Volksdemokratien, die Erfassung der Denkmäler, und die wissenschaftliche Arbeit zur Quellenforschung, Publikation und Erschließung an Ort und Stelle. Sie verweisen darauf, daß Planung und Ausführung der Denkmalarbeiten in der Baukunst, der Bildhauerei und der Malerei von den Ergebnissen der wissenschaftlichen Forschung ausgehen. Entscheidend ist die Aufgabe die ursprünglichen Teile möglichst vollständig zu bewahren und vorzuführen. Das Ausmaß der Kriegszerstörungen hat sehr große Unterschiede geschaffen: das stark verwüstete Polen ist natürlich von einer anderen Situation ausgegangen als die fast völlig unberührt gebliebene Tschechoslowakei. Der gute oder schlechte Zustand des früheren Denkmalbestandes war auch aus einem anderen Gesichtspunkt bestimmend. Dort, wo es viele intakte, alte Kunstwerke gibt, ist die Vorführung von Fragmenten einzelner Epochen weniger wichtig wie z. B. in Ungarn, wo durch die traurigen geschichtlichen Ereignisse ein bedeutender Teil der Denkmäler zugrunde ging oder vernichtet wurde. Überall tritt die Bedeutung der Restaurierungswerkstätte und der Anspruch auf genaue und umfassende Dokumentation aller Arbeiten in der Denkmalpflege in den Vordergrund. Ein besonderes Problem stellt die Abstimmung der Denkmalpflege auf die praktischen Fordernisse des heutigen Lebens und der Schutz der Denkmalkomplexe und des Stadtbildes dar. Zweifellos ist die Denkmalpflege eine gemeinnützige Tätigkeit, da sie den kulturellen Interessen der Völker und damit denen der ganzen Menschheit dient. Deshalb ist es selbstverständlich, daß die sozialistische Gesellschaftsordnung die Weiterentwicklung und die Wirksamkeit der Denkmalpflege weitgehend fördert. Die umfassende und eingehende Untersuchung dieser Arbeit in den Volksdemokratien ist also auch für die Zukunft der Denkmalpflege außerordentlich lehrreich.