Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Entz Géza – Gerő László: Műemlékvédelmi tapasztalatok szocialista országokban

lékek olyan vulgarizáló bemutatásával, mint a prágai székesegyház tövében húzódó úgynevezett Aranycsinálók utcája. Ezzel szemben Prága egészé­nek műemléki fenntartása — beleértve a cseréptető­ket, bádogsisakokat, homlokzatokat és a mintás, gondosan készült utcaburkolatokat — példaszerű. Rendkívül körültekintően és r a városfejlődésre tanulságos módon készült el az Állami Rekonstruk­ciós Intézetben Prága belvárosának részletes rendezési terve, minden egyes fal és annak szárma­zási kora bejelölésével. Egészen kitűnő és elvileg is megállja helyét a barokk belsőkben egyes ese­tekben alkalmazott fehér vagy megközelítő árnya­latok felhordása ott, ahol az eredeti megoldásra az adat hiányzik (Prága, Miklós-templom). A szlovákiai területen a műemlékek helyreállí­tásával kapcsolatban az volt a benyomásunk, hogy a városi lakóházaknál kissé sematikusan járnak el. A várromok konzerválását nemrég kezdték meg, és az nem több felületi kozmetikánál, ami inkább árt, mint használ. A pozsonyi (Bratislava) vár helyre­állítása nélkülözi a régészeti és épületfeltárási munkákra támaszkodó kívánatos dokumentációt. Példaszerű viszont a vöröskői (Cerveny Kamen) vár bemutatása és gazdag berendezésének helyre­állítása. A lengyelországi műemléki munkák közül rend­kívül jelentősek az elpusztult történeti városmagok visszaállítására irányuló törekvések, amelyek a maradványok alapján óriási erőfeszítést igényeltek, de lehetővé tették a régi városszerkezetnek mint történeti értéknek megmentését. A város életének okos szabályozásával meg tudták a rekonstrukció­kat olyan mai tartalommal tölteni, amely e műcm­lékegyütteseket élővé teszi (Varsó, Jan Zachwa­towicz építész irányítása mellett). A helyreállítások nagyobb szanálásokra is vezettek. A műemlékek színessége itt rendkívül derűs városképet eredmé­nyezett. A nagyarányú munka következtében az eredeti darabok tisztelete sok helyütt háttérbe szorult, ami ilyen munkaütem mellett nem csodá­latos. Gdansk városában megtartották a középkori keskenyebb utcaméreteket, a szúk mellékutcákat; ezzel szemben az óriási belső udvarok körülépített térségeknek hatnak, a telektömb keretkörülépí­tésének minden ismert hibájával. Ugyanakkor igen aprólékos, finom tervezői és kivitelező munkát láttunk Gniezno székesegyházában (Jan Zachwa­towicz), Pieskova Skala, Nedec és Dembno várai­ban (Alfred Majewski), Strzelno román kori temp­lomában, és általában az egyedi műemlékhelyre­állításoknál. A néhány éve Romániában is erőteljesebben megszervezett és kialakított műemlékvédelem máris szép eredményekre tekinthet. Ebben nagy szerepe van a központi tervezésnek és a kivitel központi irányításának. A moldvai, külső festéssel gazdagon borított kis középkori templomok (Arbo­ra, VoroneÇ), az olténiai Horez faragványokkal díszített kolostora, a Bukarest mellett fekvő mogo­soaiai, XVIII. század eleji palota jelzik az új műem­lékvédelmi szervezet erőpróbáinak fontos állomá­sait. Erdélyben a legjelentősebb munkák Kolozs­várt (Cluj) folynak. A város két legszebb gótikus temploma közül a Farkas utcai református egyház teljes külső és belső helyreállítása mintaszerű gondossággal történt. Nagy eredmény a hajdani kolostorkerengő maradványainak megmentése és ízléses bemutatása. Elkészültek a plébániatemp­lom nagyszabású belső munkái. Ennek során több fontos középkori részlet került elő. Az erősen tönkrement külső homlokzatok munkái befejezés­hez közelednek. Említésre méltó a vajdahunyadi (Hunedoara) vár alapos tudományos előkészítésre támaszkodó helyreállításának megindítása is. Két­ségtelen, hogy a mai romániai műemlékvédelem még nem mutat minden tekintetben kiegyensúlyo­zott képet, az eddigi eredmények azonban biztosí­tékot nyújtanak jövőbeni sikeres továbbfejlődésé­hez. Hazai műemlékvédelmünket országosan a saját tervezés és kivitelezés jellemzi. Időnként s így újabban ismét számottevő a fővárosi és vidéki tervezőirodák bevonása. A fővárosnak külön műemléki beruházója van. Budapesten kívül sok műemléki munka foiyik vállalatok s szövetkezetek kivitelében. Ezek azonban műemléki szempontból túlnyomóan egyszerűbb feladatokra szorítkoznak, s központi szakellenőrzésük egyre erősebben érvé­nyesül. A mérsékelt, helyi igényeket és lehetősé­geket figyelembe vevő centralizáció e tekintetben is általában szerencsésen határozza meg konkrét műemlékvédelmi feladataink megoldását. Az Országos Műemléki Felügyelőségnek az ország egész területét felölelő saját kivitelezése a speciális építési feladat teljesítésében nehézkesebb vállalati munkával szemben sok előnyt, bár fokozott fele­lősséget és gondot is jelent. Külön kell beszélnünk a szobrászati és festészeti feladatok^ megoldásáról. E tekintetben nemcsak az épületekhez szorosan hozzátartozó szobrokról és festményekről van szó, hanem az épületek beren­dezéséről is, amely rendesen mind történeti, mind művészeti szempontból azok szerves tartozéka. Megállapítható, hogy e munkák elvégzésére egész Európában nagy gonddal felszerelt restaurátor­műhelyek épültek ki országos vagy területi hatás­körrel. E műhelyek kialakították a korszerű restau­rálás hármas ütemét, amely a következő: előzetes vizsgálatok és kísérletek, az ezáltal meghatározott munka elvégzése, végül a teljes tevékenység doku­mentálása. Kiváló restaurátor-intézet működik Varsóban, saját laboratóriummal, anyagvizsgálat­tal, röntgen- és fényképészrészleggel és egyéb segédműhelyekkel. Az intézet a teljes ábrázoló­művészeti anyaggal foglalkozik (falfestmény, táb­lakép, kő- és faszobor). A munkák dokumentálásá­nál a leírások és fényképek mellett nagy szerepet kap a rajzi dokumentáció is, amely szemléltetően mutatja pl. a falfestmény eredeti állapotát s a rajta végzett munkameneteket. Hasonlóképpen dolgoznak a német intézetek mellett szervezett restaurátor-műhelyek is, ahol különös gondot fordítanak a rendkívül értékes faszobor-állományra. E példaszerű intézmények mellett a hazai állapotok kezdetlegesek, elsősorban a szervezet és hatásfok 2 Magyar Műemlékvédelem 17

Next

/
Thumbnails
Contents