Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Éri István – Gerőné Krámer Márta – Szentléleky Tihamér: A dörgicsei középkori templomromok

7fi. kép. A felsődörgicsei templomrom (1910. évi felvétel) telepedtek le.

10 Ezért nem véletlen, hogy a kődúcok faragása, amely a provincia legjobb munkái közé tartozik, az aquincumi és az intercisai kőfaragás erős hatása alatt áll.

17 A II. század második felében a Balaton északi felvidékének középső területein a települések virágzóak lehettek, hiszen a leletek összefügő sora — közöttük feliratoké — mutatja Dörgicse környékén is a gazdag római élet nyomait. E^helyen csak célozni lehet a dörgicsei jelentős faragványok mellett a Balatonhenyén, Ságpusztán, Balatonszöllősön, Balatonfüreden és Balatonarácson előkerült emlékekre.

18 A dörgicsei római kori település temetőjét Kuzsinszky Bálint a felsődörgicsei templomtól nem messze húzódó Kőhegy alatti részben jelöli meg. Ez a terület római kori maradványaival már Rómer Flórisnak és Pelárgusnak is feltűnt. A II. század végén és a III. század elején a dörgicsei római kori telep élete tovább folytatódott. Az egyik felsődörgicsei épületből bontották ki 1959-ben a 13. sz. szarkofágtöredéket. A kődúcon és más római faragványokon kívül még a IV. századi településre utal II. Constantinus érme.

19 Már az ásatások során feltűnt, hogy elég nagy számban kerültek elő a templom törmelékrétegéből is római tetőfedő cserepek. Ugyanakkor a későbbi átalakítások során egy római kori faragott oltár bázisát építették be a románkori templom oltár-alapozásához. A felsődörgicsei román kori templomépítményről, a terület erős lekopása miatt, kísérőleletek nélkül nem római kétséget kizáróan eldönteni, hogy vajon lehe kori sírépületet építettek-e át a későbbi keresztény századok során. Az utóbbi kutatások Keszthely környékén már feltártak egy ilyen építményt.

20 Az örvényesi ásatások eddigi leletei arra mutatnak, hogy korábbi lakóépületet kultikus célokra alakítottak át.

21 Már Örvényesen is jellegzetes volt a sarkoknak kváderkövekkel történő erősítése és díszítése. A felsődörgicsei korai templomrészeknél is egy arányaiban a középkoritól eltérő négyszögletes helyiség sarkait kváderkövekkel építették. Ugyanakkor a Kékkúton is alkalmazott és Fenékpusztán is ismert négyzetes, kisebb kamrarész is megállapítható a felsődörgicsei templomrom alsó periódusában. Hasonló alaprajzi arányokat mutat az aszófői templomrom is, amelynél az ásatások során ugyancsak korábbi római nyomokra bukkantak.

22 A dörgicsei leletekkel együtt mind több és több nyom mutat a Balaton környékén római kori épületek és emlékek továbbélésére, vagy legalábbis felhasználására a honfoglalás utáni keresztény századokban.