Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)

Vargha László – Cseh István – Tóth János: Népi és ipari műemlékek védelme

JEGYZETEK I Dr. Györffy István egyetemi ny. r. tanár emlékirata. Kézirat. 1938. márc. 16. — (Magyar „Skansen". 12—J4. 1. — Néprajzi Műemlékek. 14—15. 1.) '- Györffy István: A néphagyomány és a nemzeti művelődés. Bp. 1939. 91. 1. — (A Szabadtéri Múzeum. (33.) 76—78. 1. — Néprajzi műemlékek. (34.) 78—79. 1.) — Gerő László: Építészeti műemlékek feltárása, helyreállítása és védelme. Bp. 1959. — (Népi műemlékek. 264—266. 1.) 3 Viski Károly: A Magyar Skansen. — Magyar Szemle. 1931. Klny. — Vargha László: A magyar Skansen. — Ethnographia — Népélet. XLVIII. 1937. 330— 340. 1. — Vajkai, Aurélien: Une maison paysanne de la région du Balaton. — Nouvelle Revue de Hongrie. 1939. Klny. — Domanovszky György: A Szabadtéri Múzeum szervezeti és technikai kérdései. •— Néprajzi Értesítő. XXXII. 1940. 165—178. 1. — Herkely János : A Veszprém megyei Múzeum, néprajzi gyűjteménye. I. — Dunántúli Szemle. VII. 1940. 164—176. 1. 4 Domanovszky i. m. 5 Jankó János: Az Ezredéves Országos Kiállítás Néprajzi Faluja. Budapest, 1897. Klny. 133. 1. — A magyar szabadtéli néprajzi múzeum megvalósítása érdekében számos terv, emlékirat, javaslat készült. Egyik legjelentősebb : Sebestyén Gyula: Magyar Skansen és Nemzeti Múzeum. Bp. 1918. Klny. — Vargha László: A magyar szabadtéri néprajzi múzeum elvi és gyakorlati kérdései. — Magyar Szabadtéri Néprajzi Múzeumi Ankét. — A MTA Társadalom-Történeti Tudományok Osztályának Közleményei. IX. 1959. 324—367. 1. — 333—346., 356—367. 1.) 6 Múzeumok és Műemlékek Országos Központja. Körlevél a népi műemlékvédelem ügyében. — 1952. február. 7 Jegyzőkönyv. MésMOK. Műemléki Alosztály 1952. május 31. Osztályértekezlete. 8 Ezzel a kérdéscsoporttal, a népi építészet általános elvi meghatározása és a népi műemlék fogalma körének megállapítása kérdéseivel kapcsolatosan vö. Vargha László: Magyar népi műemlékek. — MTA. TársadalmiTörténeti Tudományok Osztálvának Közieménvei. VII. 1955. 47—04. 1. 9 A kérdés, a népi építészet általános és népi műemléki jellege és értékelése szempontjából is figyelembe vehető irodalom részletes ismertetésére és felsorolására, — teljességére — még jegyzet formájában sem térhetünk ki. — A magyar népi építészet alapvető összefoglalását adja Bátky Zsigmond: Építkezés. Magyarság Néprajza, 1. K. Bp. é. n 124—286. 1. — A népi építészetre, kutatásaira és eredményeire vonatkozó irodalmat 1. Vajkai Aurél : A magvar népi építkezés és lakás kutatása. Budapest. 1948. 40. 1. 10 A népi építészet eredményeinek népi műemléki - topográfiai — jellegű értékelésére és felhasználására vonatkozólag vö. Vargha László: Népi építészet. — Nógrád megye műemlékei. Bp. 1954. 101—110. 1. — Az egyes községek népi műemléki felsorolása, s értékelése közvetlen helyszíni vizsgálat alapján történt. L. Pest megye műemlékei. I., II. Bp. 1958. — Pest megye népi építészete emlékanyaga — népi műemlékei — vizsgálatánál és leírásánál, mintegy bevezetésül, az egyes községekre vonatkozó általános néprajzi jellegű összefoglalást is adtunk. II Ez a megállapításunk -— úgy véljük — jelen eset bon a népi építészet kutatás teljes és átfogó összegezését már eleve mellőzöttnek is tekintheti. Erre vonatkozólag, nagy általánosságban és részleteiben is 1. a 9. sz. jegyzetben foglaltakat. 12 L. 5. sz. jegyzet. — Kovács Gyula—Jankó János javaslatai az Ezredéves Országos Kiállítás Néprajzi Faluja kiállítási épületeiről. 22 javaslat, 22 telek, teljes elrendezéssel. 1894—1895. Kézirat. 13 Szinte Gábor jelentős irodalmi munkásságából elsősorban két, mint jellemző tanulmányra utalok. Szinte Gábor: A kapu a Székelvföldön. Néprajzi Értesítő. X. 1909. 40—55., 97—101., 167—178. k, XI. 1910.27—31. 1. — U. ö. : Kolozsmegvei fatemplomok. Néprajzi Értesítő. XIV. 1913. 1—31. 1. 14 Malonyay Dezső: A magvar nép művészete. l—V. K. Bp. 15 Kertész K. Róbert—Sváb Gyula : A magyar parasztház. Bp. é. n. I—

III. f. 16 Az általában figyelemreméltó és sok esetben népi műemlékvédelmi szempontból is hasznosítható egyéni jellegű gyűjtő- és kutatómunkálatokra, részletes felsorolásukra jelen esetben természetszerűleg nem térhetünk ki. 13 A helyszíni gyűjtő- és kutatómunka teljes anyaga, a műszaki felmérések, felvételek közlése, elsősorban az akkori tudomány- és mezőgazdasági politikai szempontok erőteljes érvényesülése következtében nem valósulhatott meg. Egy részéről 1. Vargha László: A tilalmasi tanyák építkezése. Adatok a Nagykunsági népi építkezéshez. Bp. 1940. 66. 1. 11. ábr."7. mell. 18 A Magyar Építőművészek Szövetsége gyűjtő- és kutatómunkájának hasznos és figyelemre méltó eredményeként ismerhetjük el, hogy a tervező építészek helyszíni vizsgálódásai értékes építészeti megfigyelésekre is nyújthattak lehetőséget. 19 A vázolt értékelés a városképi és műemléki vizsgálatok alapvető jelentőségét természetszerűleg még nem is érintheti. A városképi és műemléki vizsgálatok átfogó összegezését adja Gerő László: Magyar városképek. Bp. 1953. 106. 1. 1. mell. 20 A Balatonvidék műemlékállományának megállapítása. Az Országos Műemléki Felügyelőség megbízásából készítette a Városépítési Tervező Vállalat, 1957. Kézirat, — Itegionális műemléki vizsgálat rövid ismertetése. Magyar Építőművészet, VII. 1958. 144. 1. 1. mell. 21 A MTA Építészettörténeti- és Építészet elméleti Bizottsága keretében végzett és nagyrészt folyamatos népi építészeti — népi műemléki — vizsgálatok és kutatások általában egy-egy jellegzetes és építészetében is viszonylag jól meghatározható kisebb tájegységekre korlátozódnak. A módszeres feldolgozás és a közlési lehetőség egyéni — szerzői — érdekeire is figyelemmel, csupán megemlítjük, hogy népi műemléki szempontból a Boldvavölgye ( Borsod-Abauj-Zemp lém m,), Kis-Balaton menti (Somogy m.) és Erdőhát (Szabolcs-Szatmár m.) vizsgálata a műemléki elvek és szemlélet következetes betartását egyik jelentős feladatának tekinti. 22 Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Építészettörténeti Tanszéke keretében végzett műemléki — népi műemléki — vizsgálatok eredményeiről, az építészmérnök hallgatók elsősorban a Tudományos Diákkörök évenként megtartott konferenciáin, előadásain számolnak be. 23 A Nagybudapesti Néprajzi Bizottság munkája keretében végzett népi építészeti — népi műemléki — vizsgálatokat az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Építészettörténeti Tanszéke, Népi építészet c. fakultatív tárgy hallgatói végezték, az 1956., 1957. és az 1958. évben. 24 A Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Osztálya megbízásából végzett helyszíni gyűjtő- és felmérési munkálatokban — a néprajz és az építészet hatékonyabb együttműködése érdekében is — az építészmérnök hallgatókkal közösen, néprajzos egyetemi hallgatók is részt vettek. A továbbiakban vö. a 23. sz. jegyzetben foglaltakkal. A gyűjtött és részben feldolgozott anyag a helyi — az érdekelt •— múzeumok gyűjteményében, adattárában kerül elhelyezésre. 25 Az Építésügyi Minisztérium Város- és Községrendezési Főosztálya által 1958. április 29—30-án rendezett népi műemléki kutatás tanfolyamán, a következő, összefoglaló, módszertani és gyakorlati jellegű előadások hangzottak el: Major Jenő: Településföldrajzi és településtörténeti kutatások szempontjai és módszere. Barabás Jenő: A történeti néprajzi vizsgálat szempontja és módszere. Vargha László: A népi műemlékkutatás általános módszertani kérdései. Tóth János: A népi műemlékek szerkezeti és esztétikai vizsgálata.