Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)
Ferenczy Károly: Kastélyok felhasználása és helyreállítása
36. kép. Körmend. ,,Batthyány''-kastély főhomlokzata mindég jobb megoldás" címén el kellett fogadni az egyik melléképületbe egy cipőüzem beköltöztetését, nehogy ez a kastély is az érdi „Szapáry"- vagy a szendrői „Csáky"- stb. kastélyok sorsára jusson. A korábban szintén fegyveres alakulatoktól használt és nemrég átadott keszthelyi „Festetics"kastély példája mutatja, mily nehéz a nagyméretű, sok kötöttséggel korlátozott épülethez megfelelő rendeltetést találni és az épület biztosít ásához szükséges többmillió forintos összeget előteremteni. De a keszthelyi kastély egyúttal arra is példa, hogy a helyi szervek törődése az üresen álló épületek leromlását meg tudja akadályozni, és nehéz körülmények között is a legszükségesebb helyreállítási munkákhoz a támogatást, az anyagot, a kivitelt kiharcolhatja. A pusztuló vagy teljesen üresen álló kastélyok azonban minden műemléki problémájuk ellenére az épületek kisebb százalékát érintik. A kastélyállomány legjelentékenyebb hányadát azok a tatarozásra, sőt kisebb-nagyobb helyreállításra szoruló épületek alkotják, amelyeknek felhasználása nem megfelelő. Főleg a kisebb településekben (község) található vagy lakot 1 helytől távol eső kisebb méretű kastélyok és kúriák tartoznak ebbe a csoportba. Legrosszabb a helyzet a lakásul használt épületeknél, ahol szélsőségesen vagy csak az épület egyes részeit, vagy ellenkezően túlzsúfoltan használják. A főúri vagy nemesi kényelemre épült kastélyok és kúriák azon túl, hogy alaprajzi stb. beosztásuk felett eljárt az idő, az új igénybevételnek alig felelnek meg. A lakók saját erejükből igyekeznek javítani kedvezőtlen helyzetükön, de a rendszertelen, össze nem hangolt nyílás-törésekkel, házilagos toldozgatásokkal, lassan kivetkőztetik az épületet eredeti mivoltából. Kíragadotl példaként a szomori „Vásárhelyi"-kastélyt, a kömlődi „Perczel"kúriát említjük, nem is a legkirívóbb esetek példázásául. E helyzetek tisztázása sokoldalú kérdés. A legújabb adatok a jogi, építésrendészeti stb. kérdésekben a korábbiaknál kedvezőbb képet mutatnak, fie a kérdésnek gyökeres megoldása még nincs. Nem kedvező a helyzet a vegyes rendelt et ésű épületeknél sem. Még mindig általánosnak mondható sajnos az a helyzet, hogy a félhivatalos vagy hivatalos, közcélra igénybevett, a még meg nem szilárdult szövetkezetek részére átadott vagy a begyűjtési szervek, állami gazdaságok, gépállomás használatában levő épületek helyes karbantartásával a tulajdonosok, ill. használók nehezen birkóznak meg. Ezek a szervek egyéb épület hiányában vették igénybe, vagy kapták meg az üresen álló kastélyokat vagy kúriákat, eleve azzal a meggondolással, hogy azok céljaikra csak ideiglenesen felelnek meg. Emiatt is a rendelkezésükre álló felújítási keretet