Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)

Ferenczy Károly: Kastélyok felhasználása és helyreállítása

37. kép. Keszthely. „Festeti es "-kast él y többnyire csak szűk prakticista céllal használták fel. A boconádi „Szeíecky"-kastélyról a községi tanács 1958. június 8-i jelentése az alábbiakat közli : ,,A hevesi állami gazdaság használja kihelyezett brigád szállás céljára . . . egy negyed részében is elférne, . . . hajlandók lennének a községi tanács rendelkezésérc bocsátani, akik párt ház és helyi tömegszervezet céljára tudnák felhasználni .... helyreállításának hozzávetőleges összegét 500 000 Ft-ra becsülik." A sziráki ,,Dégenfeld"-kastély, amelyben az államosítás után traktoros iskola működött, parkját, udvarát és kerítését elszántva, ma az állami gazdaság irodái, raktárai, konyhahelyiségei számára szolgálnak. E célra a belső részeket tatarozták. A fertőszéplaki ,,Széchenyi"-kastély részben üres, magtár és egy lakás található benne.. Talán a legnagyobb hiba, hogy eddig semmiféle szerv a különböző igényeket nem hangolta össze —a Közületeket Kihelyező Bizottság sem az épület, a környezet stb. adottságaival. Pedig több mint valószínű, hogy sokszor célszerű, fejleszthető és a műemléki igényeknek is megfelelő, jó felhasználást lehetett volna biztosítani. A bajnai „Sándor-Metternieh"-kastéIyt a gépállomás kapta meg. A nagyszabású épületet az intézmény cca 50%-ban tudja kihasználni. Mivel a gépszínekre igénybe vett — egyébként félre eső — parkrészhez külön megközelítést korábban nem biztosítottak, a gépek a kastély bejárati útjának, kerítésének, kapujának fönkretételéhez, növényzetének megritkulásához vezettek. Előírás ellenesen a település közepébe telepített gépállomás akadálya annak is, hogy a jelentős szépségű műemlék-kastélyt és parkját más célra (pl. üdülő) ki lehessen használni. A bajnai példa egyúttal utal arra a nehézségre is, hogy a közepes nagyságú és nagy kastélyokat nehéz községi vagy megyei szinten hasznosítani, és csak országos igényű célokra várható kedvező felhasználásuk, a szükséges anyagi fedezet biztosítása. A részben vagy teljesen használhatatlan, romos és a helyreállításra, felújításra szoruló, betelepült kastélyokkal szemben nagyszámú (a teljes állomány cca egyharmad mennyiségérc becsülhető) felhasznált kastélyépületünk van. Természetesen a felhasználások nem egyenlő értékűek, a kifogástalantól a tűrhetőig, a műemlékileg helyreállítottól a csupán csak karbanhelyezettig minden változattal találkozhatunk. lia a kastélyok felhasználásának jellegét nézzük, a gazdaság, a művelődés, az egészségügy, szociális és más témakörbe csoportosíthatjuk őket, különböző rendeltetésük szerint. A felszabadulás előtt a nép elől még megtekintésre is legtöbbször elzárt kastélyok, rendszeres felhasználása és karbantartása az államosítás után, lényegében az 1950-es években indult meg. A felhasznált kastélyok általában a közepes vagy na-