Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)

Csemegi József: A műemléki dokumentáció szerepe és jelentősége a korszerű műemlékvédelemben

300. kép. Pécs. Káptalan u. 2. sz. épület homlokzata, helyreállítás után a különféle közületek beruházási, felújítási keretében, a többi tervező iroda között oszlik meg, ez idő szerint műemléki dokumentációk készítésének kötelezettsége nélkül. Viszont a beruházási és felújítási hitelkereteken kívül eső műemléki helyreállítások lebonyolítása az Országos Műemléki Felügyelőséget terheli, amely különleges feladatok esetén nemcsak a tervezés, hanem a kivitelezés bonyolult munkáját is maga végzi el, utóbbi időkben esetenként a műemléki dokumentációhoz szükséges adatgyűjtéssel és kutatással együtt. különleges szerephez jutott 1956—59 között a BUVATI műemlékvédelmi szakosztálya Fővárosunk műemlékvédelmének kiépítésében. Mindenekelőtt mintaszerű műemléki nyilvántartást állított fel, s ezzel nagymértékben hozzájárul Budapest topográfiájának tisztázásához. Továbbá elvi szinten felvetette a második világháborúban erősen megrongálódott fővárosunk időszerű városesztétikai problémáit, különös tekintettel műemlékeink jelentőségére. E tevékenysége nyomán a műemléki dokumentáció fogalma kibővült, a települést (irt énei és a városesztétika sajátos szempontjaival gazdagodott, s ennek eredményeképpen bevonult a városrendezés területére, és alkalmazhatóvá vált a műemlékvédelem városépítészeti vonatkozású tevékenységében.

10 A BUVATI műemléki szakosztályának ez az elméleti munkássága a gyakorlatban is érvényesült : a szakosztály fontos szerephez jutott Budapest városrendezési terveinek elkészítésében és ösztönzően hatott vidéki településeink műemléki-városesztétikai szempontú, ún. városképi vizsgálatának megindításában, kibontakoztatásában. E vizsgálatok viszont városaink, községeink rendezési tervének kidolgozásában válnak gyümölcsözővé a műemlékvédelem szempontjából. Elkészítésükben — a kezdetek után — fontos szerep jutott a VATI (Városépítési Tervező Iroda) műemlékosztályának, amely azóta is a városképi vizsgálatok lefolytatását tekinti egyik fő feladatának. A fővárosban viszont a Tanács Végrehajtóbizottságának VIII. (Városrendezési és Építészeti) Osztályán belül megszervezett Fővárosi Műemlékfelügyelőség működik ez irányban is. Feladatkörét a BUVATI által megindított fővárosi műemléknyilvántartás továbbfejlesztésérc és a műemléki dokumentáció-készítés kötelezettségének fokozatos bevezetésére is kiterjesztette. Ennek köszönhető, hogy a fővárosban ma már a szükségből bontásra ítélt műemléki értékű épületekről is legalább műszaki dokumentáció (felmérés és kellő számú fényképfelvétel) készül, nem szólva a fontosabb műemlékekről, amelyekről helyreállításuk alkalmával (például legutóbb a Vármúzeum által megvizsgált néhány várnegyedi homlokzat esetében) teljes műemléki dokumentáció készítésére adott megbízást az illetékes hatóság.