Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)

Dercsényi Dezső: Tíz év magyar műemlékvédelme

7. kép. Kalocsa. A/. érseki palota helyreállított homlokzata részletesen elemezni, hiszen a műemlékeinket ért háborús károkról annakidején másul 1 részletesen beszámoltunk.

8 Ez alkalommal inkább műfajonként rövid áttekintésl adnánk a kiindulási helyzetről, megemlítve az elmúlt 1 íz esztendő általános fejlődéséből erre a szektorra eső részt, néhány szóval jelezve jövőbeli elképzeléseinket. A magyar műemléki anyag több mintegynegyedél alkotó lakóházak helyzete rendkívül rossz volt. Jelentékeny részük magántulajdonban lévén, tulajdonosuk az elavull és többnyire korszerűtlen lakásokat tartalmazó házakra nem szívesen, gyakorlatilag alig költött. A két világháború között életbeléptetett tatarozási adókedvezmény javított ezen a helyzeten, de sajnos elsősorban azokon a helyeken (pl. budai várnegyed), amelyeket a háború azután a legsúlyosabban pusziit ott. A lakbérek indokolt kö1 öl tsége, a házadórendszer alig tette lehetővé, hogy az eddigi módszerekkel (házadó kedvezmény, amelyet 1948-ban isméi megadtak) ezen a helyzeten segíteni tudjunk, hiszen a helyreállítási költségek messze felülmúlták az évtizedekre várható lakbérekel. Az emlékanyag pusztulásának megakadályozásában az állami tulajdonbavétel és még inkább az 1953-ban meginduló tervszerű lakóház felújítás segített. Fentebb már említettem ezzel kapcsolatos nehézségeinket, amit elsősorban az egész magyar lakóház állag általános, a háborús károkból és az elhanyagolásból származó leromlottsága okozol 1. Ezen a területen lassú, de számottevő javulásnak lehetünk szemtanúi, melynek meggyorsításai a sortatarozások megvalósításától és a műemléki értékű területekre koncentrált hitelektől várhaljuk. Lényegesen kevesebb problémát jelentettek a középületek, bár a háborús károk ill sem voltak elhanyagolhatók, de a közületi funkciók végzése szükségszerűen magával hozta az épületek helyreállítását is. (Pl. Budapesten a Városháza, Fővámpalota, Kúria sí b.) Ezen a téren az állag erőteljesebb és előretekintő védelme az elérendő cél. Véleményünk szerint a középületek általános karbantartási normáit műemléki objekl umok esel én lel kell emelni. Nemcsak a műemléki karbantartás költségesebb volta indokolja ezt, hanem fokozott mértékben az a körülmény, hogy a helyes és idejében történő karbantartás sokszorosan megtérül a műemléki helyreállítás során, és a kisebb hiányosságok idejében való kiküszöbölése nagyobb bajok megelőzéséi eredményezi. Valamennyi műemléki csoport közül a kastélyok, kúriák helyzete voh a legválságosabb, amit tulajdonosaik társadalmi helyzete, az épületek állaga, fekvése nagymértékben indokol. Effajta műemlékeink rongálódása, pusztulása annál súlyosabb kár, mert többről van szó, mini egyedülálló műemlékekről : kastélyaink a maguk szerényebb, vidékibb méreteikkel, többé-kevésbé jelentős vagy átlagos berendezéseikkel a vezető társadalmi réteg (del formáját képvisell ék. s így néhánynak berende-