Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)
Horler Miklós – Komárik Dénes: A főváros műemlékvédelme
A F Ö VA RO S MCEM 1. ÉK VÉDELME A műemlékvédelem feladata biztosítani, hogy a műemlékek betöltsék azt a szerepet, amelyet a mindenkori kulturális szemlélet szerint be kell töl1 eniök. Ez a tevékenység elvben a feltárás, konzerválás és a mai életbe való valamilyen beillesztés mozzanatait foglalja magában, gyakorlatban pedig az elvi irányítástól a karbantartásig a legkülönfélébb munkanemek seregét öleli fel. Ez utóbbiakat négy csoportba sorolhatjuk : hatósági-, elvi irányítás, beruházás, tervezés, kivitel. Tekintsük át röviden ennek alapján, hogy az elmúlt tíz esztendőben mi állott a fővárosi műemlékvédelem rendelkezésért 1 . Elsősorban kell beszélnünk a hatósági szervezetről. A műemléki hatóság a műemlékvédelem tulajdonképpeni szerve, törvényes hatalommal, jogkörrel és meghatározott kötelességekkel. A közvetlen hatósági ténykedéseken (tiltás, engedélyezés, elrendelés) kívül végzi a műemlékvédelem elvi irányítását, kezdeményező, koordináló feladatokat lát el stb. Hitellel rendelkezik a rendeltetés nélküli műemlékek helyreállítására, fenntartására és más műemlékvédelmi kiadásokra (pl. műemléki feltárás, helyreállítás olyan épületben, amelynek tulajdonosa nem tudja az anyagi terheket viselni, vagy nem méltányos azok ráhárítása). A Fővárosi Műemlék Felügyelőség 1957-ben történt megalakulásáig a fővárosi műemlékek ügye az egyetlen, országos műemléki hatóság hatáskörébe tartozóit. Kis létszáma és kis költségvetési hitelkerete következtében az országos hatóság nem volt képes leiadatait megfelelően ellátni, így korán kialakult oly gyakorlat, amely a főváros ügyeit bizonyos mértékig az országos ügyektől különválasztva intézte, igénybe véve lehetőség szerint más hatóságok és intézmények segítségét és közreműködéséi is. így a Fővárosi Tanács 195(i-ben megindíttatta a városrendezési tervek előmunkálataként Budapest műemlókkataszteréhek felfektetését. Az építési engedély kérelmek elbírálását szakvéleményadás formájában jórészt két tervező iroda, a Budapesti Városépítési Tervező Iroda és a Középület tervező Iroda műemlékcsoportjai végezték. Rosszabb képet mutatott a beruházások területe mind mennyiség, mind szervezettség tekintetében. Az országos műemléki hatóságnak az utóbb években felemelt hitelkerete még mindig kevésnek bizonyult az országos feladatokra. Érthetően halasztást szenvedtek tehát a fővárosi műemlékek helyreállításai is. így műemlékhelyreállítások inkább csak járulékosan történtek, akkor, ha a tulajdonos —-főleg egyes tárcák a hivatalaik, intézményeik számára igénybevett épületeknél — más célból helyreállította vagy átalakította a birtokában vagy kezelésében levő műemléket. A helyreállítási munkák így készülő oroszlánrésze csekély volt, messze élmaradi a szükséges mértéktől. A Fővárosi Tanács maga is állít o11 helyre műemlékei (pl. városképjavító munkák, óbudai tábormúzeum), valamint az állami költségvei és terhére is készültek bizonyos beruházások műemlékekkel kapcsolatban, főként a budai Várban. A beruházások ezen módja azonban, mint mondtuk, szervezettség tekintetében is elégtelen voll. Nem a műemléki szükségesség, hanem a véletlen határozta meg a munkák sorrendjét. Az országos halóságnak a már ismertetett okoknál fogva nem volt módjában a kívánatos szervezést kézbe venni, annál kevésbé, mivel puszta hatósági ténykedésekkel, előírásokkal ez nem oldható meg, csupán sokrétű szervező, koordináló munkával, műemlékpolitikával. Erre azonban az országos hatóság sem szervezetének bizonyos izoláltsága, sem csekély létszáma miatt nem volt alkalmas. A beruházó tevékenységen belül ugyan adódolt volna egy lehetőség, felhasználása azonban csak a Fővárosi Műemlékfelügyelőség megalakulása ulán indult meg. Ez a lehetőség abból ered, hogy az emlékanyagnak több mint felét kitevő lakóházak kezelését egységesen a Fővárosi Tanács Házkezelési Igazgatósága látja el, így a lakóházak helyreállítása során mód nyílott volna a sorrend és beosztás tekintetében átfogó műemléki szempontok érvényesítésére. A fővárosi műemlékekkel kapcsolatos tervezési munkákat túlnyomórészt az említett két tervező iroda látta el. A lényegében más feladatok teljesítését szolgáló tervező irodák szervezel éhe való kényszerít et 1 ségük (dienere a kis létszámú műemlékcsoportok feladataikat el tudták látni, főként a beruházások csekély volta következtében. Ide sorolható a sokszor szükségessé váló történeti
