Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)
Horler Miklós – Komárik Dénes: A főváros műemlékvédelme
199. kép. Budapest, III. ker. Óbudai Tábormúzeum, rom, katonai fürdő maradványai kutatás és ásatás, amit a Fővárosi Történeti Múzeum megfelelő osztályai végeztek. Igen kedvezőtlen volt a helyzet a kivitel terén, amely általában sem minőségileg, sem szervezetileg nem tudta megfelelően szolgálni a műemlékvédelmet. Ennek egyik oka, hogy nem volt külön műemlék helyreállító kivitelező vállalat, amely a kiváló szakiparosok összegyűjtésével, a speciális munkára való begyakorlásukkal, a munka termé201. kép. Budapest. XIII. ker. Margitsziget, Középkori Domonkos-kolostor romjai 200. kép. Budapest, I. ker. Szentháromság tér, Nagy bold ogasszony- templom szelének megfelelő kiemelt bérezéssel el tudta volna látni a szükséges feladatokat. Ilyen speciális vállalat hiányában a legkülönfélébb kivitelező vállalatok végzik a munkákat, teljesen más szemponttól vezérelt kijelölés alapján. Az idegen szempontú kijelölés kétszeresen is hátrányos, nem a megfelelő sorrendben s nem mindig elegendő kapacitással látja el a műemléki munkákat — másrészt nem mindig a viszonylag legalkalmasabb vállalatot vagy részleget küldi a műemléki helyreállításokra. A hatóság, a tervező és bizonyos mértékig a beruházó megpróbálja ugyan a vállalatot a megfelelő munkára rászorítani. De ez fáradságos és csak részben eredményes munka, azzal a hátránynyal, hogy a következő épületnél, más vállalattal elölről lehet kezdeni — sa betanított részleg vagy vállalat többnyire visszakerül nem műemléki munkákhoz. így volt 1955 végéig. Az évek során egyre jobban érezhető volt e gyakorlat számos hibája, a decentralizálódott hatósági tevékenységtől és beruházási rendszertől kezdve a kivitelezés fogyatékosságáig. Egyre inkább úgy mutatkozott, hogy Budapest műemlékvédelme ez idő szerint legjobban a főváros életébe való szerves beillesztéssel oldható meg úgy, hogy az ezzel kapcsolatos összes feladat intézése a Fővárosi Tanács szervezetén keresztül nyer lebonyolítást. így a műemlékvédelem szervei közvetlen, legtöbb esetben szervezeti kapcsolatba jutnak a műemlékvédelemben köz-