Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Sonkoly Károly: A pécsi sóház. Pécs újkori építészete egy belvárosi ház históriájának tükrében

numizmatikus, Pécs, szíves szóbeli közlése). A leletegyüttes már jóval az itteni, hivatalos pénzverés megszűnése utánra datálható. 40 Hóman 1921. (19. jegyzetben i. m.) 224-225.; Marosi 1987. (19. jegyzetben i. m.) 45. 41 Baranya múltja és jelenje, Szerk, Várady Ferenc, II, Pécs, 1897. 292,; Békefi Rémig: A pécsi egyetem, Budapest, 1909. 38-39., 41. 42 Horváth - Huszár 1956. (21. jegyzetben i. m.) 25-26.; Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon. Budapest, 1984, 159-160. 43 Baranya múltja és jelenje 1897. (41. jegyzetben i. m.) 293.; Békefi 1909. (41. jegyzetben í, m.) 41.; Hóman 1921. (19. jegyzetben i. m.) 241. 1. és 2. jegyzet, 277,, 279.; Horváth - Huszár 1956. (21. jegyzetben i. m.) 25-26.; Huszár 1966. (21. jegyzetben i. m.) 56.; Pohl 1972. (19. jegyzetben i. m.) 28-29. 44 Hóman 1921. (19. jegyzetben i. m.) 279.; Mályusz 1984. (42. jegyzetben i. m.) 159-161. 45 Teke 1995. (32. jegyzetben i. m.) 134. és 41. jegyzet, passim. 46 Petrovich Ede: Adatok a Pécs, Káptalan utca 2, számú ház történetéhez. = Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, [1.] Pécs, 1956. 31-34.; Petrovich Ede: A pécsi káptalani házak. Pécs, 1983., passim; Pécs ezer éve. Szemelvények és források a város történetéből (1009-1962). Szerk. Márti Attila. Pécs, 1996, 41. (Koszta László). Ld. még a 11. jegyzetet. 47 Aigl, Paulus: História brevis venerabilis capituli cathedralis ecclesiae Quinque-Ecclesiensis... Quinque-Ecclesiís, 1838. 46-47.; Szőnyi Ottó: Pécs. Útmutató a városban és a környéken. 2. kiad, Pécs, [1927.] 41.; Madas József: Pécs-belváros telkei és házai. Adatgyűjtemény. Pécs, 1978. 205. 48 Horváth - Huszár 1956. (21. jegyzetben i. m.) 26.; Pohl 1972. (19. jegyzetben i. m.) 28., 29., 42.; Marosi 1987. (19. jegyzetben i. m.) 45-46.; Teke 1995. (32. jegyzetben i. m.) 134., 139., 140., valamint 41. jegyzet. 49 Ld. 48. jegyzetet. Ezekről a regálékról bővebben: Hóman 1921. (19. jegyzetben í. m.) 237. ff. 50 Hóman 1921. (19. jegyzetben i. m.) 241., 1. és 2. jegyzet, 278., 279. Ld. még a 48. jegyzetet. 51 Teke 1995. (32. jegyzetben i. m.) 134 és 39. j. 52 Paulinyi Oszkár: A sóregále kialakulása Magyarországon. = Századok, 58. 1924. 637. 53 Csak Gosztonyi említéseiből tudjuk, Szőnyi Ottó azt feltételezte, hogy a középkori, pécsi pénzverőkamara háza a mai Király u. 11. sz. telken állhatott. Lásd: Gosztonyi Gyula: A pécsi Szent Péter székesegyház eredete, Pécs, 1939. 183.; Gosztonyi Gyula: Pécs középkori műemlékei. = Technika, 22, 1941, 3. 95-96. Szőnyi vonatkozó publikációját nem ismerjük. Talán a helyi sajtóban megjelent számos, ismeretterjesztő cikkének egyikében szerepel a hivatkozott feltevés. 54 A legjelentősebb forrásunk Evlia Cselebí török utazó művének Pécsre vonatkozó része: Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai, 1660-1664. Ford. Karácsonyi János. 2. kiad. Budapest, 1985. 226-235. A forrásokról ld. még: Szőnyi Ottó: Pécs városa Evlia Cselebi tükrében. = Archaeologiai Értesítő, Úf. 42. 1928. 241-255.; Szita László: Adatok a török megszállás alatti Pécs népességének alakulásához. In: Tanulmányok Pécs történetéből, 1, Pécs népessége 1543-1990. Szerk. Vonyó József. Pécs, 1995. 13-25. 55 FontosaPb publikációk a török Pécsről: Baranya múltja és jelenje 1897. (41, jegyzetben i, m.) 393-496,, passim; Szőnyi 1928, (54. jegyzetben i. m.); Gerő Győző: Pécs törökkori emlékei. Pécs, 1962.; Gerő Győző: Az oszmán-török építészet Magyarországon. (Dzsámik, türbék, fürdők). Budapest, 1980. passim.; Gerő Győző: Középkori város-török város. In: Régészet és várostörténet tudományos konferencia. Pécs, 1989. Szerk. Uherkovich Ákos. Pécs, 1991. 39-46.; Gerő Győző: Pécs városa a törökkorban. In: Tanulmányok Pécs történetéből, 5/6. Szerk. Font Márta, Vonyó József. Pécs, 1999. 42-43., passim.; Madas József: Elpusztult pécsi mecsetek. = Pécsi Műszaki Szemle, 18, 1973, 2/3. 41-47.; Szita 1995. (54. jegyzetben í. m); Márti 1996. (46. jegyzetben í. m.) passim (források); Tanulmányok Pécs történetéből, 7. Pécs a törökkorban. Szerk, Szakály Ferenc. Pécs, 1999. 56 Rózsa György: A Birckenstein-féle metszetes könyv. Budapest, 1957. passim.; Czennerné Wilhelmb Gizella: Zrínyi Miklós, a költő hadjáratainak grafikus ábrázolásai. = Folia Archaeologica, 13. Budapest, 1961, 225-236. Kat. No. 18-22.; Sonkoly Károly: Két pécsi ház. (A Szent István tér 9. sz. Orlovicsés Sey-házak.) = Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 37. Pécs, 1993. 115.; Szita László: Pécs felszabadítása a török alól. = Pécsi Szemle, 1, 1998, 2, 16-24, passim,; G. Etényi Nóra: Pécs 1664. évi ostromának nemzetközi visszhangja. In: Tanulmányok Pécs történetéből, 7. Pécs a törökkorban. Szerk. Szakály Ferenc. Pécs, 1999. 283-303. passim.; G. Etényi Nóra: Pécsi ostromhírek a regensburgi birodalmi gyűlés idején 1664-ben. = Pécsi Szemle, 3, 2000, 1, 4-15, 57 Ld. 13. jegyzetet. 58 Szőnyi Ottó: A városi múzeum köréből. Gyarapodás. = A „Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület" Értesítője, VI/4. Pécs, 1913. 164. Ld. még 12. jegyzetet. 59 Ld. a 72., 73. jegyzetet. 60 Haüy pontatlanul jelöli, tényleges helyétől valamivel keletebbre {Sonkoly Károly: A Pécs, Király u, 21. sz, polgárház homlokzatkutatása és helyreállítása. = Műemlékvédelmi Szemle, 1992, 1. 61.). Nála tévesen az utcavonalon áll, míg ma hátrább, ami Madas 1722-es térképrekonstrukcióján (3. kép) és egy 1780-as helyszínrajzon (Id. a 62., 68. jegyzetet) is megfigyelhető. 61 Madas József: Helyszínrajz az 1722. évi Pécs-belváros utcáiról esteikéiről, = Baranyai Helytörténetírás, 1971. Pécs, 1972. 2829. ; Madas 1973. (55. jegyzetben i. m.) 41.; Madas 1978. (47. jegyzetben i. m.) 336-337.; Nagy Lajos: 1780-ban készített térkép a pécsi Rókus dombról, Kálvária-hegyről és két régi mohamedán templomról, = Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 25, Pécs, 1981. 239-242,, passim; Sonkoly 1992. (60. jegyzetben i. m.) 61.; Sonkoly 1998, (14. jegyzetben i. m.) 448. és 30. jegyzet; Szőnyi 1928. (54. jegyzetben i. m.) 254. funkció nélkül említi. 62 Nagy L. 1981. (61. jegyzetben i. m.) 240. (kép). 63 Gerő Győző turkológus szíves szóbeli közlése. 64 A „kerengő" dervisek „táncterme", mejdán, semaháne, vagy mejdán-i-semahanesi néven. Ld. Evlia Cselebi 1985. (54. jegyzetben i. m.) 232. és 3. jegyzet; Gerő 1962. (55. jegyzetben i. m.) 39.; Gerő 1980. (55. jegyzetben i. m.) 27. és 148. jegyzet. 65 Evlia Cselebi 1985. (54. jegyzetben i. m.) 228-229., 233,; Németh Béla: A pécsi Dominikánus-ház története, Pécs, 1903. 4-6., 8.; Szőnyi 1928. (54. jegyzetben i. m.) 250.; Gerő 1962. (55. jegyzetben i. m.) 24., 39., 40,; Gerő Győző: Fürdőélet a törökkori Pécsett. = Pécsi Műszaki Szemle, 17, 1972, 1. 23.; Gerő Győző: Hódoltságkori kutatások Baranyában. (Újabb adatok a magyarországi dzsámiépítészet történetéhez.) = Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 17/18, Pécs, 1975, 112,, passim; Gerő 1980, (55. jegyzetben i. m.) 41., 67-69., 111., 121.; Gera 1991. (55. jegyzetben i. m.) 43.; Gera 1999. (55. jegyzetben i. m.) 39., 40., 42. (kérdéses lokalizációval); Madas 1973. (55. jegyzetben i. m.) 42-43., 45-46.; Madas 1978. (47. jegyzetben i. m.) passim.; Nagy L. 1981, (61. jegyzetben i. m.) 241-242.; Sonkoly 1992. (60. jegyzetben i. m.) 61.; Sonkoly 1998. (14. jegyzetben i. m.) 448. 66 Evlia Cselebi 1985. (54. jegyzetben i. m.) 233. 67 Madas 1978. (47. jegyzetben i. m.) 336. 68 Madas 1978. (47, jegyzetben i, m.) 337, (Fehér Hattyú fogadó). A Nagy L. 1981. (61. jegyzetben i. m.) 240. hozta helyszínrajz már az új építkezés megkezdését dokumentálja. 69 Evlia Cselebi 1985. (54. jegyzetben i. m.) 227-228.; Szőnyi 1928. (54. jegyzetben i. m.) passim; Gera 1962. (55. jegyzetben i. m.) passim.; Gerő 1999. (55. jegyzetben i, m.) 42.