Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Sonkoly Károly: A pécsi sóház. Pécs újkori építészete egy belvárosi ház históriájának tükrében

70 Madas 1978. (47. jegyzetben i. m.) passim; Sonkoly 1998. (14. jegyzetben i. m.) 448. 71 A szakirodalomban (Szőnyi, Gerő, Madas) eddig sehol sem említették. Ismerünk egy pécsi, kisméretű török fürdő romjait ábrázoló litográfiát a 19. sz. közepéről (MNM Történelmi Képcsarnoka, Itsz.: T 6698., feliratozás: „RESTE EINES TÜRKISCHEN BADES / in Fünfkirchen / N, d. N. q v. Louise B. Kotz - V. Merklas sc"), amelyet korábban a szóban forgó épülettel azonosítottunk. Azonban kutatásaink során kiderült, hogy ezt a sóraktár bővítésekor, még 1832 előtt elpusztították (lásd az 529. jegyzetnél). Északi falának jelentős maradványa a BML telkét északról határoló, régi, sóházi kerítésben ma is megvan. (Köszönet illeti Lengvári István pécsi régészt, aki felhívta rá a figyelmünket.) A kőfalazatban egy ugyanolyan, téglákkal szegélyezett, csúcsíves nyílás, vagy fülke látható, mint amilyeneket a fenti grafikán szereplő épületen is megfigyelhetünk. A nyomat valószínűleg Merni pasa fürdőjének romjait mutatja, amely akkor a ferencesek kertjének szélén állt, s 1881-ben bontották le. Ld. Madas 1978. (47. jegyzetben i. m.) 624.; Sonkoly 1993, (56. jegyzetben i. m.) 123., 14. jegyzet. Reprodukálja: Gerő 1972. (65. jegyzetben í. m.) 24., 4. kép (beazonosítás nélkül). A grafika előrajzát készítő báró Louise Kotz íróés festőnő 1863-ban hunyt el Prágában, s útirajzait is említik, amelyeket eszerint ő illusztrálhatott (Wurzbach, Constant von: Biograpisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich. 13. Theil. Wien, 1865. 44.). A fürdőépületre Id. még a 171. és 236. jegyzeteknél. 72 A helytörténeti szakirodalomban gyakran hozott térképről, a vele egy időben készült felmérési rajzokról (keresztmetszetek) és Haüyről ld. Szőnyi 1928. (54, jegyzetben i. m.) 253-255. és 116-118. kép; Gosztonyi Gyula: Pécs 1763-ban. Pruner Ignác városképe. (Pécs műemlékei) [Pécs], [1944.] 4., 5., 37. 73 Karlsruhe, Generallandesarchiv, Kartensammlung, Band VIII,, No. 21,/a. 74 Hofkammerarchiv, Wien, Festungen I., Reichsacten, Fasc. 138. Ld.: Pataki Vidor - Gosztonyi Gyula: Pécs legrégibb hiteles ábrázolása. = Sorsunk, 1. 1941. 413-421.; Dercsényi Pogány - Szentkirályi 1956. (5. jegyzetben i. m.) 56., 26. kép, 57-58,; Sonkoly Károly: A magyar vártörténet ciszterci kutatója, Pataki Vidor János (1901-1973). = Baranya, 4, 1991, 1/2. 264-266. 75 Szita 1995. (54. jegyzetben í. m.) 23.; Szita 1998. (56. jegyzetben i. m); Szita László: Pécs és régiójának felszabadulása a török megszállás alól. In: Tanulmányok Pécs történetéből, 7, Pécs a törökkorban. Szerk. Szakály Ferenc. Pécs, 1999, 313-318.; Márti 1996. (46. jegyzetben i. m.) 96-104, 76 Sonkoly Károly: A Pécs, Jókai tér 11, sz., középkori eredetű lakóház műemléki kutatása. = Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 38. Pécs, 1994, 127.; Szita 1999. (75. jegyzetben i. m.) 318. 77 Sonkoly 1998. (14. jegyzetben í. m.) 448., passim. 78 MOL, E 156. Urbaria et Conscriptiones, Fasc. 56., No. 41.; Nagy Lajos: A Császári Udvari Kamara pécsi prefektúrájához tartozó terület 1687-ben. = Baranyai Helytörténetírás, 1978. Pécs, 1979. 15-55. 79 Petrovich Ede: Pécs utcái és házai 1687-ben. = Baranyai Helytörténetírás, 1969. Pécs, 1969. 193-217.; Nagy L. 1979. (78. jegyzetben i. m.) 17-18. 80 Ld. a 61. jegyzetet. 81 Petrovich 1969. (79. jegyzetben í. m.) 208-209., 215. 82 Budán, a XI. Ince pápa (Hess András) tér 4. sz. háznál három, középkori ház egybeépítésével alakították ki a kamarai épületet. Lásd: Czagány István: A Budapest I. ker. XI. Ince pápa tér 4. épületen végzett műemléki kutatások és helyreállítások eredményei. = Művészettörténeti Értesítő, 3. 1954. 279. 83 Babies András: A kamarai igazgatás Pécs városában 1686-1703. Pécs, 1937. 26., 39.; Hodinka Antal: Adalékok Pécs város történetéhez 1686-tól 1701 -ig. Pécs, 1942, passim; Odor Imre: Nemesi társadalom a török hódoltság utáni Baranyában. = Baranyai Történetírás, 1990/1991. Pécs, 1992. 62. 84 Evlia Cselebi 1985. (54. jegyzetben i. m.) 228.; Szőnyi 1928. (54. jegyzetben i. m.) 244.; Dercsényi - Pogány - Szentkirályi 1956. (5. jegyzetben i. m.) 48,, 50. 85 Dankó Imre: Pécs képekben, Pécs, 1967. 62. 86 Baranya múltja és jelenje 1897. (41, jegyzetben í, m.) 515-517.; Babies 1937a. (83. jegyzetben i. m.) 48-49.; Hodinka 1942. (83. jegyzetben i. m.) 26-27.; Szita László: Baranya népeinek pusztulása a 18. század elején. Újabb dokumentumok a „rác" és a dunántúli kuruc csapatok dúlásáról, = Baranyai Helytörténetírás, 1974-1975. Pécs, 1976. 13-15.; Móró Mária Anna: Pécs város polgárai (1697-1707). = Baranyai Helytörténetírás, 1987/1988. Pécs, 1988. 51-81., passim. Pécs városának korai, az 1704-es pusztulást átvészelő, illetve az ezt követő években keletkezett iratai (BML, IV. 1003. b„ 14. dobozok) között számos, ilyen jellegű dokumentumot találhatunk. Részletes, gépiratos repertóriumukat Móró Mária Anna 1986-1987-ben elkészítette (BML, raktári jegyzékek). 87 Madas 1978. (47. jegyzetben i. m.) 336. 88 Madas 1972. (61. jegyzetben í. m.); Madas 1978. (47. jegyzetben i. m.). 89 Madas 1978. (47. jegyzetben i. m.) 98-99. (Déryné u.). 90 Conscriptio Civitatis Quinque Ecclesiensis, 1695 (BML, IV. 1007, a., 1, sz. régi sz.: 01.), p. 132,, No. 127.; Madas 1978. (47. jegyzetben i. m.) 332. 91 Szamota István: Magyar oklevél-szótár. Budapest, 1902-1906, reprint: Budapest, 1984. 21. p. col. 1.; Petrovich 1969. (79. jegyzetben i, m.) 193. 92 Bartal, Antonius: Glossarium mediae et infimae latinitatis Regni Hungáriáé. Lipsiae, 1901. reprint: Budapest, 1983. 34. p. col. 1. 93 Megemlítjük, hogy az 1695-ös conseriptioban, 1. sz. alatt felvett „Domus Cameralís" (a mai Jókai u. 8. sz. déli részén) mellett délre, az utca túloldalán fekvő nagy, üres telek ekkor a Kamarai Tiszttartóság szérűskertje, amely 1703 után a püspöké lesz. Ld. Madas 1978. (47. jegyzetben i. m.) 143.; Sonkoly Károly: A barokk püspöki díszkert Pécsett. = Ars Hungarica, 13. 1994 67. A visszafoglalás utáni időkPen a Püspöki palota földszintjét is gabona tárolására használták (Id, a 148. jegyzetet). 94 Madas 1972. (61. jegyzetben i. m.) 29.; Madas 1978. (47. jegyzetben i. m.) 332. 95 Babies 1937a. (83. jegyzetben i. m.); Babies András: Pécs város szabad királyi rangra emelésének története 1703-1780. Pécs, 1937. 96 Hodinka Antal: A töröktől visszafoglalt Pécs első tele, 1686. október 23-1687. március 24. Pécs, 1934.; Hodinka 1942. (83. jegyzetben i. m.). 97 Baranya múltja és jelenje 1897. (41. jegyzetben i. m.) 483. ; Hodinka 1934. (96. jegyzetben i. m.) p. 5-6.; Babies 1937a. (83. jegyzetben i. m.) 11., 19-24.; Márti 1996. (46. jegyzetben i. m.) 100-107.; Szita 1999. (75. jegyzetben i. m.) 318-322. 98 Hodinka 1942. (83. jegyzetben i, m.) 26-27.; Dercsényi - Pogány - Szentkirályi 1956. (5. jegyzetben í. m.) 61.; Móró 1988. (86. jegyzetben í. m.) 51 -81., passim. Ld. a 86. jegyzetet. 99 Madas 1978. (47. jegyzetben i. m.) 333. 100 Madas 1978. (47. jegyzetben í. m.) 339.; Sonkoly 1998. (14. jegyzetben i. m.) 448. és 29. jegyzet. 101 Kápolnai Zsigmond: Vecchi tábornok és a pécsi polgárság a XVII. sz. végén. = A „Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület" Értesítője, H/3. Pécs, 1909. 104-110.; Szőnyi Ottó: Adalékok Pécs régi helyrajzához. = A „Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület" Értesítője, Hl/4. Pécs, 1910, 120-122.; Babies 1937a. (83. jegyzetben i. m.) 23.; Pataki - Gosztonyi 1941. (74. jegyzetben i. m.) 413-414.; Hodinka 1934. (96. jegyzetben i. m.) 17.; Hodinka 1942. (83. jegyzetben i. m.) 27-28. 102 Szita 1976, (86. jegyzetben i. m.) 107.