Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Voit Pál: A barokk templomépítészet eszméi és stílusai

21. kép. Sümeg, r. k. plébániatemplom mellékoltárának részlete fehérre festett félmeztelen angyalok, kerubok és apró puttók seregei lepik el a festménnyel díszített oltárépítményt, Ezek mozgalmas taglejtései, lebegő prózai, gyakran drámai előadással ragadják magukkal a hívőt. A nagyszombati és a kora barokk oltár - a „teátrum sacrum" - átalakul ditirambikus áradású vád beszédekké, amelyekkel a hitszónokok tüzes mennydörgéseit illusztrálják. Az oltárépítményeket aranyozott faragványok, rocaille-ok, volutás díszítmények gazdagítják. A szószéknek külön ikonográfiája van, domborművei Jézus csodatételeit, szobrai az egyházatyák nagy szónokait ábrázolják, Megjelenik az ószövetség egy-egy rekvizituma: Mózes kőtáblái, Szent Mihály arkangyal, vagy a hit olyan vitatott tételei, mint a szentháromság jelképes galambja, Az orgonakarzat kialakítása csak a 18, században válik általánossá. Az orgonaház díszes, áttört faragványai, zenélő szobrai, a templompadok, a szentély, azaz a kórus berendezése, bútorzata gyakran egy kéz azonos stílusú alkotása, mint azt a tihanyi bencés templom szerzetes faragótestvére - Stulhof Sebestyén életműve példázza, (22-23. kép) A templom belső díszítése az épített mű szolgálatában áll, az intérieur architektonikus elemeitől számítva 22. kép. Tihany, a bencés templom szószéke 23. kép. Tihany, a bencés templom szószékének részlete