Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Voit Pál: A barokk templomépítészet eszméi és stílusai

17. kép. Vörösberény, a volt jezsuita templom falképének részlete építésekor a gróf komornájával lépett ünnepélyes házasságra. Mások némi aranyakat gyűjtve, a Via Mala veszélyes szurdokán átlovagolva hazatértek téli, vagy örök pihenőre. A TÉRDÍSZÍTÉS SZOLGÁLATA Régi igazság: az építészet nem más, mint téralkotás. Tereket létesíteni a puszta természeti környezetben, kunyhót, otthont az emberek, magasztos építményt az istenek számára. A puszta síkból körülhatárolt, fedett tér visszatükrözi a külső falak és határoló elemek szerkezeti belső vázát. Voltaképpen az így láthatóvá váló külső alakzatok, azok ismétlődő ritmikus vizuális élménye a térdíszítés részévé lesz. Az építészettörténetben a művészet ágazatai, a művészettörténet mai értékrendjével fordítva érvényesek. A festészet, a szobrászat és az iparművészet dicső alkotásai voltaképpen az építészet alkalmazott kiszolgálói és nem vezérei. A képző- és iparművészet minden fajtája az építészet, nevezetesen a belsőépítészet fény, szín, forma egyensúlyát, összhangját van hivatva megteremteni, így a templomtér falsíkjai, tagolásai, a pillérek, vagy az oszlopok gazdagon faragott, aranyozott fejezetei, a mennyezetjármok boltozatai, a kupolák, az ívek és ívnyílások ütemes ismétlődései, oltárépítmények, festmények és mennyezetképek mind arra alkalmasak, hogy a belsőtér nagyszerűségét megvalósítsák, az épület - jelen esetünkben - az „Isten házát" méltóvá tegyék, Az 1600-as évek úgyszólván valamennyi templomát Klosterneuburg - a királyi Magyarország - Bécs háromszögében tevékenykedő olasz stukkómúvesek díszítik, a boltozatokat növényi és geometrikus elemekből nem túl változatos rajzú - háromkaréjos, lapított ovális keretelésekkel, amelyek mezőibe freskófestmények kerülnek. Ezek szín- és témavilága alig jut szerephez az intérieur egészében. Bizonyos statikus állóképek ezek, tompa színekkel a szentek egy-egy alakját ábrázolják, vagy novellisztikusan beszélik el a tituláris szent életének narratív életképeit, ügyet sem vetve a háttér, a környezet bemutatására, az egyéniség megformálására. Fejlődést jelent az epikus művek megjelenése, ahol a bibliai legenda képsorait kronológiai rendben ábrázolják, vagy olyan realista művek, mint a vörösberényi (17-18. kép) jezsuita templom mennyezetképei, ahol az építtetők és a másik oldalon a kolostor alapításánál 18. kép. Vörösberény, a volt jezsuita templom karzata