Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Voit Pál: A barokk templomépítészet eszméi és stílusai

19. kép. Eger, a líceum könyvtárának mennyezetképe: A tridenti zsinat, részlet résztvevő apácák csoportja ácsorog, Szinte pedagógiai jellegű az egri lyceum vizsgatermének vidám színekkel festett Franz Sigrist freskója, amely az egyetem négy tanszakának ábrázolása címén a kor eleven szereplőit egykori viseletükben, foglalkozásuk közben, mint olvasmányos regény fejezeteit festi meg, Voltaképpen ilyen szándékú a századforduló előhírnökeként megjelenített „tridenti zsinat" Kracker János Lukács egri könyvtárfreskója ugyanott, amelynek epizódszereplői már a humor lépcsőin üldögélnek, (19-20. kép) Természetesen az említett példák szórványosak, a barokk festészet lényeges sajátosságairól még nem szóltunk. A falképek és oltárképek tematikája az érzelmek felcsigázására törekszik, a földi világon túl, a transzcendentális antivalóság, az extatikus lelkiállapot elérését tűzi ki céljául. A szelíd lírai elemek éppen úgy alkalmasak erre, mint a retorika szenvedélyes viharai. A templom menynyezetén az ókori mitológia dúskeblű istennői, vagy a „Mennyek országát" ígérő, a finom fodrú felhők között lebegő szentek, égi muzsikáját reménykedve hallgatva emeli fel tekintetét a „siralom völgyéből" a bűneitől szabadulni akaró ember, A szűz, a szeplőtelen asszony szépséges alakját az égbe ragadó angyalok koszorúja a földi szerelem ellenpontját célozza meg, Jézus élete, amint azt a fiatal Anton Maulbertsch a sümegi plébániatemplom oldalfalainak festett fülkéiben páratlan líraisággal, szinte fénylő ecsetjével odavarázsolta, a betlehemi jászlat körülálló barmok poézisével a legbelsőbb érzelmek vonzásába emel bennünket. (21. kép) A másik ágon a mártíromság látványa, a mélybe taszítás, a pokol rémképe bontakozik ki. A hitszónok félelmetes intelmei a mennyezeten ábrázolt, heves viharoktól űzött kavargó jelenetek harsogó retorikáját önti szavakba, De a vallási utalások mellett Tiepolo, Pozzo, Paul Tróger művei között is ott találjuk a kor allegorikus, az ó- és újszövetség, az antik világ kedvelt témáit, megelevenített szimbólumait, a szentek életének vagy éppen halálának drámai színjátékát,