Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Papp Júlia: Hazai művészeti, régészeti és építészeti emlékek ismertetése a felvilágosodás és a kora reformkor sajtójában

383 MK 1822. I. 30-31. 384 Papp 1999. (50. jegyzetben i. m.) 385 Nem valósult meg Batthyány Ignác püspök azon terve, mely az erdélyi kenyérmezei csata (1479) színhelyén Báthory István vajda által emeltetett kápolna helyreállítására vonatkozott. EM 1816. V. 185. Vurum József székesfehérvári püspök az István által alapított káptalantemplomról való tanácskozás előtt összeállíttatta az építéstörténetet, s megvizsgáltatta az épületet. MK 1817. II. 158, A prépostság épületének „alsó része, melly gránitkő oszlopokon álló bolt-hajtású a' pusztítástól megmenekedvén, a' mostani nemes szívű M, Wurum Jósef Püspöktől haszon-hajtással fenn tartatott." TGY 1818. VI. 42-43. 386 HKT 1821. I. 65. 387 Valójában az 1493-ban meghalt II. Báthory István országbíró, erdélyi vajda vörösmárvány síremlékének fedőlapjáról van szó. A bizottság működéséről (az eredeti iratok őrzési adatainak közlésével) ld. Magyarország Műemléki Topográfiája. Szerk. Dercsényi Dezső. XI. Szabolcs-Szatmár megye műemlékei. Szerk. Entz Géza. Budapest, 1987, 141. 388 TGV 1822. II. 47-54. 389 TGY 1822. II. 49. 390 7GV 1822. II. 53. A külföldi hírek közül: A francia Pelügyminiszter magas jutalmat ígért annak a szobrásznak, aki a Párizsba szállított Laokoón szoborcsoport letört karjait két év alatt legjobban kipótolja, „az az, leg illendőbb karokat és kezeket készít Laocoonnak." BMH 1801. II. 591. A Napóleon bukása után Rómába visszatért pápa első cselekedetei között igyekezett „a

1 mesterség remek képeinek, a' millyenekkel bővelkedik a' mi városunk, megromlásokat" meggátolni. A munkák felügyeletét Vincenzo Camuccinira bízta, aki feladatát Palmaroli festő segítségével látta el. Nekik köszönhetjük, hogy „már egynéhány Titian és Dominichino tsak nem elenyészett mester-műveiknek helyre-hozattatásokat, mivel Palmaroli, a' nélkül, hogy az etsettel hozzá is érne, megtudja frissíteni a' megromlott Fresco festésű képeket. HKT 1815. I. 23. Mivel a római S. Pietro di Montorio kolostor udvarán lévő Di Bramante kápolna, ezen „gyönyörű emlék-jel ... a' régiség, 's üdők mostohasága miatt igen megrontsoltatott, Ö Tsászári Királyi Fő Herczegsége Rudolf Olmuczi Érsek, és Sz, Péter Templomáról neveztetett Kardinális, Galeffi Kardinálisnak 1000 Scudit adott e' régi emlék-jel' megkivántató újítása, 's felékesítése végett." HM 1826. II, 204, 391 A retorikai toposzok továbbélésére figyelhetünk fel Arányi Lajosnak a „halhatatlan Hunyadi Jánosunktól" származó vajdahunyadi várról írt monográfiájában, Említi: Keserű 1993. (86. jegyzetben í. m.) 235. 392 HKT 1826. II. 212. A nevezetes eseményt - olvashatjuk ugyanitt - az újság melléklapjában egy hazafi versben köszöntötte. („A' halhatatlan emlékezetű Hunyadi János által 1452-dik esztendőben Vajda-Hunyadon építtetett Kastélynak Örvendezése, hogy Ö Tsászári Királyi Felsége Királyi költségén kegyelmesen megújíttatni méltóztatott 1826-dikPan." Irta: Vajda-Hunyadon Tordai Lengyel István. HM 1826.11.207-209) Az 1868-ban kezdődő, az épület leégését (1854) követő nagyszabású helyreállítási és átalakítási munkálatokról újabban I. Sisa József: Vajdahunyad várának 19. századi restaurálásáról. = Ars Hungarica, 28. 2000. 97-108. 393 Horler 1993. (2. jegyzetben i. m.) 394 A4G71790. III. 185. 395 HKT 1821. I. 178.; MK 1821. I. 196. 396 HKT 1823. II. 402. 397 HKT 1824. I. 370. „A régiségnek azon szép maradvánnyá, melly Esztergomban most előbbi helyéről az új nagy Templomba által tétetett, készíttetett Bakáts Tamás Érsek által 1507-dikben, a'mint a' belső pártázaton föllyül lévő írás mutatja." A tudósító ismerteti annak a két réztáblának a szövegét is, melyek az újbóli felállítás emlékét örökítik meg. HM 1824. I. 401-402. 398 HKT 1825. I. 377. 399 PZ 1828. 1231-1232. 400 TGY 1827. II, 52-53. „Az ő bölts rendelésének tulajdoníthatjuk Bakáts Tamás kápolnájának hazánk legnevezetesebb, a' XV, század elein készült építményének fentartását, és a'mit közönségesen óhajtunk, örökösödését is, melly részenkint elbontatván, ismét a' maga egész épségében és valóságában az új monostornak déli oldalában felállítatott. - Ő parantsolatjára a' várban felfedezett hajdani Érsekek' Püspökök', Prépostok', Kanonokok' kifaragott sir-köveik' töredékei ép voltok szerint öszveszerkesztetvén, templom alatt készült nagy sir-boltban rendében elő állíttattak. - Ö Harmadik Béla Király és Jób Érsek úgy nevezett szép templomának, Barkótzi idejében széjjel hányatott márvány lapjait, - Konstantinápolyi Görög Mozaik mesterséggel készült kőképeket - 60 esztendei-omladékok közül kiválogattatta. Régiségeink minden egyéb maradványait, a' hajdani kőfaragás mesterséges példányait, edényeket, mív-szereket... öszve szedetni, fentartaní, és a' mennyire használhatók leendenek az új épületekPen illő helyre fordíttatni rendelé." TGY 1827. II. 53. 401 Vácott „Gróf Eszterházy Károly 1761-ben a' piatzon álló Sz. Mihály' Templomát lerontatta, és igy a' piatzot jóval teressebbé tette, az új nagy Templomot szörnyű munkával, és költséggel azon a' helyen, mellyen az most áll, építeni elkezdette". TGY 1818. IV. 19. 402 PZ 1778. 94. sz. [s. p.j 1779. 104. sz. [s. p.] A tihanyi apátság történetét ismertető szerző szerint sok „viszontagságokon keresztül esvén, utoljára tsak ugyan nagyon szépen helyre állat tanak vala a' Szent benedek fiai itten: építtetvén a' régi hellyre igen gyönyörű és alkalmatos lakó-épületeket". BMM 1787. 342. 403 HMNT 1790. II. 592. 404 TGY 1822. I. 66-67. 405 FMOM 1828. II. 1695. 406 FMOM 1829. I. 77. 407 Sándor István a baseli Münster átfestése kapcsán jegyzi meg, hogy az „iIlyen régi gyönyörű Templomokat semmi sem rútítja inkább, mint a' meszelés vagy más akár mi bé festés, mert az által a' szép 's tiszteletre méltó régi képöket egészen el vesztik, 's kortsosakká lesznek, az az sem új sem régi képet igazán.nem mutathatnak. Ez leg inkább hazánkban igen gyakran történik, a' mi is rosz ízt 's értetlenséget szokott jelenteni." Sándor István: Egy külföldön utazó magyarnak jó barátjához küldetett levelei. Győr, 1793. 536, Egy 12. századi freyburgi templomot, az „egyszerű bizánci" stílusban épült, a művészetértők által a régi építőművészet nemes darabjának tartott épületet a helyi evangélikus közösség eredeti stílusában állíttatja helyre. A gótikus stílus tökéletes képét mutató dóm mellett a város különlegességét növelő „Pizánci" templom is a régi előidőket fogja a jövővel összekapcsolni. A helybeliek és Lajos főherceg 15000 Ftos támogatásával újjáépítendő templom a szép polgári érzés és a keresztényi öntudat emlékműve is lesz. OPZ 1829. 659-660. 408 TGY 1818. XII. 26, 409 TG/1818. XII. 30. 410 Horler 1996. (335. jegyzetben i. m.) 97. 411 A hazai műemlékvédelmi gyakorlatban a 20. század elejétől válik majd csak egyeduralkodóvá az a tendencia, mely a „képzeleti kiegészítések"-kel történő helyreállítások helyett a műemlékvédelem járható útját a „megmaradt, hiteles részek megőrzésében és biztosításában" határozza meg. Bozóki Lajos: Politika és tudomány. A Műemlékek Országos Bizottságának megalakulása Gerevich Tibor irányítása alatt (1934-1945). In: A magyar műemlékvédelem korszakai. Tanulmányok. Szerk. Bardoly István, Haris Amdrea. Budapest, 1996. 174. 412 TGY 1821. II. 39. Az idézet másfajta értelmezését Id.: Endrődi 1998. (76. jegyzetben i. m.) 30. A historízálás egyébként ebben a korban gyakran még nem önkényes válogatás a meglévő egyetemes építészeti formakincsPőI, hanem a „hely szelleméhez" alkalmazkodó, valóban történeti szempontú helyreállítási kísérlet. A sárospataki vár Bretzenheim herceg által végeztetett újjáépítésekor az a helyiség, ahol a legenda szerint Szent Erzsébet született, „goth ízlésű, éles-boltozatú, magas ablakot kap". MK 1825. I. 375-376.